Az Európai Parlament képviselőinek többsége egy szerdán megszavazott állásfoglalásban arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne újítsa meg az EU csempészet- és hamisítás ellenes, 2016 júliusában lejáró megállapodását a Philip Morris Internationallel (PMI). Helyette arra kérik a bizottságot, hogy uniós és nemzetközi jogi eszközökkel harcoljon a csempészet ellen.

A képviselők megjegyzik, hogy a PMI-megállapodás nem volt hatékony, mert ugyan kezdetben csökkent a csempészet, ugyanakkor a kialakult űrt hamarosan betöltötték a márkajelzés nélküli csempészett „olcsó fehér” cigaretták.

Az EU tagállamai valamint a bizottság több megállapodást is kötöttek: 2004-ben a Philip Morris International (PMI), 2007-ben a Japan Tobacco, 2010-ben pedig a British American Tobacco (BAT) és az Imperial Tobacco dohányvállatokkal, amelyek szerint a szóban forgó cégek 2,15 milliárd dollárt kifizetésére kötelezték el magukat az EU-nak és tagállamainak, amennyiben azok megszüntetik az ellenük folyó, az illegális dohányárusításból származó vámkiesések megtérítéséért célzó pereket (a PMI 1,25 milliárd dollár kifizetését vállalta magára 12 év alatt, a hátralévő összeget a másik három cég fedezte). Az ezen szerződésekből származó bevételek 90 százaléka a tagállamokat, 10 százaléka pedig az EU-t illeti, mint saját forrás. A dohányvállalatok elkötelezték magukat, hogy meggátolják termékeik bűnözői kézbe kerülését a kínálatuk és a törvényes piaci kereslet mértékének összehangolásával, termékeik kizárólagosan csak igazolt ügyfeleknek való forgalmazásával, valamint a nyomonkövetési rendszer átültetésével, hogy megkönnyítsék a bűnüldöző szervek munkáját a törvénytelenül árusított cigarettatermékek szembeni küzdelemben.

A dohánycégekkel kötött megállapodások értelmében a négy legnagyobb vállalat 2,15 milliárd dollár kifizetését vállalta fel az EU-nak és tagállamainak, amennyiben azok ejtik az ellenük folyó, az illegális dohány-kereskedelemből származó vámkiesések megtérítését célzó jogi eljárásokat. A felek továbbá elkötelezték magukat a dohányáruk csempészete és hamísítása elleni fokozottabb fellépésre.

A képviselők rámutattak, hogy a dohánytermékek illegális kereskedelme és különösen a csempészett és hamisított cigaretták kereskedelme évente több mint 10 milliárd eurós bevételkiesést okoz az EU-nak és tagállamainak (vámok áfa és jövedéki adók formájában).

A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) költségvetésének finanszírozása – a dohányipari megállapodásokban említettek szerint – részben a dohányipar éves befizetéseiből valósul meg, ami bizonyos fokú érdekellentéthez vezethet.

A PMI-megállapodás megújítása helyett a képviselők arra biztatják a bizottságot, hogy összpontosítson a dohánytermékekről szóló 2014-es EU irányelv implementálására, hogy az 2019-ben hatályba léphessen – ez ugyanis hatékonyabb eszközöket nyújt, mint az uniós szintű árukövető és nyomon követési rendszer. A tagállamoknak a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez csatolt jegyzőkönyvet is ratifikálniuk kellene, amely ugyanezt éri el nemzetközi szintén.

A képviselők hangsúlyozták, hogy WHO-jegyzőkönyv aláírói vállalták, hogy a közegészségügyi politikáikat megvédi a dohányipar kereskedelmi érdekeltségeivel szemben, és hogy a felekre vonatkozó kötelezettségeket nem lehet továbbhárítani a dohányiparra.

A dohánytermékekről szóló irányelv életbelépéséig tartó időszak áthidalására az EP-képviselők azt kérik a bizottságtól, hogy készítsen elő új szabályokat az „olcsó fehér” cigarettákra, kövesse nyomon a PMI dohánytermékeit és indítson jogi eljárást azok jogtalan lefoglalása esetén.