Megszavazta az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) az Európai Parlament szerdán, egy nappal később Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a két fél közötti kapcsolatok jövőjéről tartott beszédet az EP-ben. A képviselők elfogadták az új terrorizmus elleni irányelvet, amely büntethetővé tenné a terrorcselekmények előkészítését az egész Unióban, valamint jóváhagyták a robotika EU-s szabályozását javasló jelentést.
A februári plenáris ülés legfontosabb eseményeit a parlament sajtósai foglalták össze.
Támogatta az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) a szerdai plenárison az Európai Parlament. Az egyezményt több mint 5 évig tárgyalták, miután zöld jelzést kapott az EP-től, már csak a nemzeti parlamenteknek kell jóváhagyniuk. A CETA-nak köszönhetően várhatóan nőni fog a két fél közötti kereskedelem, a hatályba lépésekor a legtöbb vámot eltörlik.
„A CETA nemcsak a kereskedelemről, az importról és exportról, vagy a profitról szól. Az a célja, hogy az emberek javát szolgája” – mondta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök felszólalásában a parlament csütörtöki plenáris ülésén, egy nappal a CETA elfogadása után.
„Az európai eszme nagyszerű és egyedülálló. Megér minden befektetett munkát” – mondta Alexander Van der Bellen, Ausztria elnöke felszólalásában a Parlament keddi plenáris ülésén. A tavaly decemberben megválasztott osztrák elnök első hivatalos külföldi útja az Uniós intézményekhez vezetett.
Az Irakból, Szíriából visszaérkező külföldi harcosok és az önálló támadásokra készülő terroristák által jelentett veszély csökkentésére az EP csütörtökön új terrorellenes szabályokat fogadott el. Ezek között szerepel, hogy büntethetővé tenné a terrorcselekmények előkészületeit is az EU-ban. Interaktív infografikánkon bemutatjuk, hogy mit tesz az EP a terrorizmus elleni hatékony fellépés érdekében.
Csütörtökön fogadta el az EP azt a jogszabályt is, amelynek értelmében az EU-ba beutazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni az adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat.
Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) reformjáról szavazott az EP szerdán. A változtatások célja, hogy segítség a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Három, az EU jövőjéről szóló állásfoglalást fogadott el a parlament, amelyek kimondják, hogy ha az EU szeretne hatékonyabb lenni és vissza akarja szerezni az állampolgárok bizalmát, valamint ellenállóbbá tenné az euró övezetet, akkor sokkal jobban ki kell használnia a Lisszaboni szerződésben rejlő lehetőségeket.
A robotok, ide értve a gyógyszergyárakban, a mezőgazdaságban alkalmazott robotokat, intelligens autókat, vagy a drónokat, egyre inkább a napi életünk részévé váltak. Az EP csütörtökön fogadta el állásfoglalását, amely a robotok átfogó jogi szabályozását kéri a bizottságtól. A javaslatok egyike, hogy egyfajta „e-személyiséget” adnának a robotoknak, hogy felelőssé tehessék őket, ha sérülést okoznak valakinek.
Görögország helyzete és pénzügyi válsága az elmúlt hetekben ismét napirendre került az EU-ban. Egy, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőiből és uniós tisztviselőkből álló delegáció a héten várhatóan Athénba utazik, hogy megvizsgálja, átültette-e a görög kormány a gyakorlatba a mentőcsomag feltételeként megszabott reformokat. Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy további pénzügyi segítséget kapjon. A képviselők kedden vitáztak a görög helyzetről.
Az EP-képviselők egy átfogó jogszabály kidolgozását kérték a bizottságtól keddi állásfoglalásukban, amely hatékony védelmet biztosít a közérdekű adatokat kiszivárogtatóknak.
Az Albániában és Bosznia-Hercegovinában szükséges reformokról fogadtak el két állásfoglalást az EP-képviselők kedden. A parlament szerint az ezekben foglalt lépések elengedhetetlenek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
