Egyre több olyan esetet hallunk, hogy tudatosan zaklatják a nőket, főként a feministákat a Facebookon vagy a Twitteren – mondja Terry Reintke, az Európai Parlament képviselője.
A digitalizáció a lehetőségek mellett utat nyitott azonban számos online veszélynek és a diszkriminációnak is. Ezt jól mutatja, hogy 100 fejlesztőből mindössze 1 nő. Az Európai Parlament csütörtökön szavaz arról a jelentéséről, amelyben arra tesznek javaslatokat, hogyan lehet erősíteni a nők jogait a digitális korban. A részletekről Terry Reintke (zöldpárti, német; képünkön) jelentéstevőt a parlament sajtósai kérdezték.
– Az internet alapjaiban változtatta meg az életünket. Az online közegben sokkal könnyebb anonimnek maradni, ezért egyre több az erőszakos cselekmény, zaklatás is. Miért van az, hogy a nők jobban ki vannak téve ennek a veszélynek?
– A nők elleni erőszak nem az internet miatt alakult ki, ez csak egy újabb felület, ahol ez a probléma még inkább felerősödött. A virtuális világ valójában mintegy online verziója a társadalmunknak, ahol a nők elleni erőszak nagyon erősen jelen van. A nőket sokszor éri támadás vagy erőszak, különösen azokat, akik gyakran használják az internetet. Ez ugyanúgy zajlik online, mint fizikálisan.
Vannak olyan jogszabályok, amelyeket a nők elleni erőszak megelőzésére hoztak létre, de ezek nem felelnek meg a digitális kor kihívásainak. A rendőrségnek és az igazságügyi szerveknek európai szinten össze kell fogniuk, hiszen az internet nem áll meg az országhatároknál.
Az is nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az online fenyegetések ellen lépnek fel. Az internetet a saját javunkra is fordíthatjuk és használhatjuk a nőket fenyegető erőszak ellen is.
– Hol húzódik a határ a szólásszabadság és az internethasználók védelme között?
– A szólásszabadság a társadalmi párbeszéd alapja, ennek ellenére sokszor fenyegetésbe, vagy konfliktusba fullad, különösen igaz ez az internet esetében. Egyre több olyan esetet hallunk, hogy tudatosan zaklatják a nőket, főként a feministákat a Facebookon vagy a Twitteren. Ezek akár odáig is fajulhatnak, hogy nemi erőszakkal, vagy bántalmazással fenyegetik őket. Ennek már semmi köze a szólásszabadsághoz és azonnali fellépést kíván, méghozzá uniós szinten.
– Azt írja a jelentésében, hogy Európában a fejlesztők mindössze 9 százaléka, az infokommunikációs szektorban dolgozó menedzsereknek pedig 19 százaléka nő. Miért ilyen alacsony ez a szám? Mit lehet tenni?
– Európában főként férfiak dolgoznak az infokommunikációs ágazatban, ezért a nők sokszor nem érzik úgy, hogy helyük lenne ebben a szektorban, nem is igazán jelentkeznek állásokra. Ezzel nemcsak a nők veszítenek, hanem a teljes társadalom.
A jelentésben felhívjuk a figyelmet arra, hogyan állíthatnánk meg ezt a tendenciát a már rendelkezésünkre álló eszközökkel. Többet kell fektetnünk ebbe a területbe, kiemelten támogatnunk kell azokat a projekteket, amelyek a nőket segítik, például forrást biztosítanak számukra startup cégek felépítéséhez.
