Az európai gazdaság lemaradt a versenytársaitól és vissza kell térnie a növekedési pályára, ehhez a versenyképesség növelésén keresztül vezet az út – mondta Fredrik Persson, az Európai Munkaadói Szövetség, a BusinessEurope elnöke egy sajtótájékoztatón Budapesten.
A 20 millió európai cég érdekeit képviselő és a legnagyobb európai munkaadókat tömörítő BusinessEurope a magyar fővárosban tartotta kihelyezett ülését, a magyar uniós elnökség elé időzítve, ahol elfogadtak egy, az európai gazdaság helyzetét értékelő és a gazdasági szereplők javaslatait összegző nyilatkozatot.
Fredrik Persson elmondta: örömmel fogadták, hogy az Európai Bizottság új európai versenyképességi megállapodást szorgalmaz, amely csak az első lépés. A budapesti találkozón konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a döntéshozók számára, hogy tartalommal töltsék meg a terveket.
Hangsúlyozta: a BusinessEurope álláspontja szerint egyszerűsíteni kell a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket és fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat. Az elmúlt öt évben egyfajta „szabályozói cunami söpört végig” a kontinensen, 850 új szabály került bevezetésre, amely versenyhátrányt okoz az európai cégek számára.
A másik fontos cél a stratégiai autonómia növelése, továbbá egy átfogó iparosítási stratégia megalkotása a digitális és zöld célok elérése érdekében. Erős ipar nélkül nincs erős Európa – fogalmazott.
Markus Beyrer, a BusinessEurope főtitkára elmondta: Reboot Europe mottó alatt egy szakmai programot indítottak el, amely olyan kulcsfontosságú prioritásokat határoz meg, mint a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem, a szabályozó környezet javítása, a vállalatok jelentési kötelezettségének enyhítése és az egységes európai piacból fakadó előnyök kiaknázása. Az olyan területeken, mint a távközlés, energetika vagy pénzügyi szolgáltatások a határokon átnyúló szolgáltatások minősége tovább javítható.
A BusinessEurope felmérése szerint a magas energiaköltségek jelentik tagvállalataik számára az egyik legnagyobb kihívást. A pandémia óta az Egyesült Államokkal összevetve tovább nőtt az árkülönbség, ami sok vállalatot arra késztetett, hogy termelését Európából máshova helyezze.
A főtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy az uniós elnökségre megfogalmazott kormányzati prioritások nagyon sok pozitív elemet tartalmaznak.
A kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok kapcsán Markus Beyrer megjegyezte, hogy átmeneti intézkedésről van szó, amely összhangban van a kereskedelmi megállapodásokkal, ugyanakkor a tárgyalásos megoldást szorgalmazta.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Lakatos Péter kiemelte: világos értékrendbeli különbség mutatkozik az EU és versenytársai között a szabályozási kérdésekben. Utóbbiak esetében igaz az a megközelítés, hogy több koncepció, kevesebb szabályozás.
A kihelyezett csütörtöki ülésen az energetikai és pénzügyi szolgáltatások kérdéskörének két olyan területét vitatták meg, amelyben az EU versenyképességének javítására van szükség – fűzte hozzá.
A szervezet nyilvánosságra hozta gazdasági előrejelzését is. Az EU 27 országában idén átlagosan 1,2, jövőre 1,8 százalékos növekedést várnak, az euróövezetben 0,9 százalékról 2025-re 1,4 százalékra gyorsulhat a GDP bővülése. Várakozásaik szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,0 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal növekszik.
(Forrás: MTI)
