Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indít a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj, valamint a dohánytermék-értékesítést terhelő adó ügyében.
Az Európai Bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított annak további kivizsgálása céljából, hogy a közelmúltban hozott két magyar intézkedésbe foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete összhangba áll-e az uniós állami támogatási szabályokkal. Az első intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra, a második pedig a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik. A bizottság ebben a szakaszban mindkét ügyben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege – az uniós állami támogatási szabályok megsértésével – szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben.
A bizottság felfüggesztő rendelkezéseket is kiadott, amelyek megtiltják Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását mindaddig, amíg a bizottság le nem zárta a vizsgálatát. A részletes vizsgálatok megindítása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad a vizsgált intézkedésekre vonatkozó észrevételeik benyújtására, mindamellett nem határozza meg eleve az eljárások kimenetelét.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj módosítása
A magyar élelmiszerlánc-törvény úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezi az élelmiszerlánc szereplőket. A 2014. évi módosítás szerint a „napi fogyasztási cikkeket” értékesítő üzletek meredeken progresszív adómértékeket kötelesek fizetni. A törvény szerint a „napi fogyasztási cikkek” számos olyan terméket ölelnek fel, amelyeket a fogyasztók napi rendszerességgel használnak, és általában egy éven belül elfogyasztanak, vagy amelyek elfogynak, illetve helyettesítésre kerülnek (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek vagy háztartási tisztítószerek).
A 2014. évi módosítás szerint az alacsony árbevétellel rendelkező üzletek jelenleg teljes egészében mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetése alól, vagy lényegesen alacsonyabb díjat kötelesek fizetni (az árbevételük 0,1 százalékát) mint a nagyobb árbevétellel rendelkezők (az árbevételük legfeljebb 6 százalékát). Jóllehet az árbevételen alapuló díj önmagában véve nem vet fel állami támogatási kérdéseket, a bizottság ebben a szakaszban úgy véli, hogy a díjmértékek progresszív jellege szelektív előnyben részesíti az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásokat, és tisztességtelen versenyelőnyt biztosít számukra a többiekkel szemben.
Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot. Mivel az új szabályok 2015. január 1-jén léptek hatályba, és az első befizetések július végén válnak esedékessé, a bizottság emellett úgy döntött, hogy a progresszív adómértékek alkalmazásának felfüggesztésére kötelezi Magyarországot mindaddig, amíg a bizottság be nem fejezi az állami támogatás vizsgálatát.
A dohánytermékek értékesítését terhelő új adó
Magyarország 2015-ben a dohánytermékeket terhelő – „egészségügyi hozzájárulásként” említett – új adót vezetett be. Az adómértékek meredeken progresszívek: Az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételük csupán 0,2 százalékát kötelesek befizetni. Másrészt a magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások árbevételük 4,5 százalékáig terjedő adómértéket kötelesek fizetni.
A bizottság egy beérkezett panasz miatt vizsgálta meg a kérdést. A bizottság üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak az iránt, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően. A progresszív adómértékek miatt az alacsony árbevételű vállalkozások lényegesen kevesebb adót fizetnek, mint a magas árbevétellel rendelkezők. Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná a különböző árbevételű vállalkozások közötti differenciált bánásmódot.
A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozások csökkentsék ezen adókötelezettségüket, ha bizonyos, tárgyi eszközökbe irányuló beruházásokat végeznek. A bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal – olvasható a bizottság közleményében.
A háttér
Az uniós jog szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik az adórendszerük meghatározása. A tagállamoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy adórendszerük tiszteletben tartja az állami támogatásra (azáltal, hogy nem nyújtanak szelektív előnyt egyes vállalkozásoknak) és az egységes piacra (pl. a letelepedés szabadságának, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásnak biztosításával, illetve a hazai termékek és a más tagállamokból származó termékek közötti megkülönböztetésmentes bánásmóddal) vonatkozó uniós szabályokat.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj célja, hogy hozzájáruljon az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenységeinek finanszírozásához. 2014. december 31-ig valamennyi élelmiszerlánc-szereplőnek (így a gazdálkodóknak, az élelmiszer-feldolgozó üzemeknek, a nagykereskedőknek és a kiskereskedőknek) – köztük a más tagállamokból származó beszállítóknak – 0,1 százalékos átalánydíjat kellett fizetnie az árbevétele alapján.
Magyarország 2014-ben módosította az élelmiszerlánc-törvényt, és a magyar piacon napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre vonatkozó felügyeleti díj kiszámítására vonatkozó különös szabályokat iktatott be. Meredeken progresszív díjmérték-szerkezetet vezetett be, amely 0 százaléktól 6 %-ig terjedő 8 különböző díjmértékből áll. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő, kis- vagy közepes árbevétellel rendelkező üzleteket mentesítették az adó alól (500 millió forint alatt) vagy 0,1 százalékos adómérték fizetésére kötelezték (500 millió forint és 50 milliárd forint között), miközben a nagy árbevételű vállalatok 1 százalék feletti, és a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel esetén 6 százalékot elérő progresszív adómértékek megfizetésére kötelesek. Ez a módosítás 2015. január 1-jén lépett hatályba.
Az összes többi élelmiszerlánc-szereplő továbbra is a díj alapját képező árbevétel 0,1 százalékának megfelelő mértékű átalánydíj megfizetésére kötelezett.
Ezen túlmenően a Bizottságnak a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az iránt is kétségei vannak, hogy a díj összeegyeztethető az agrár-élelmiszeripari láncban végzett hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokkal. Ezek a szabályok lehetővé teszik – néhány esetben pedig előírják –, hogy a tagállamok díjakat szedjenek a nemzeti hatóságok hatósági ellenőrzései során felmerült költségek fedezésére. A Bizottságnak elsősorban azzal kapcsolatban vannak fenntartásai, hogy a módosított magyar díjmérték megfelel az említett uniós jogszabályok alapján előírt ilyen ellenőrzések tényleges költségeinek, és nem haladja meg azokat.
Ez az intézkedés egyike azoknak a Magyarország által a közelmúltban bevezetett, a kiskereskedelmet korlátozó intézkedéseknek, amelyek összeadódó negatív hatást gyakorolhatnak a versenyre, és sérthetik a Szerződésbe foglalt alapvető szabadságokat. Például egy másik jogszabályi rendelkezés megtiltja azon kiskereskedők működését, amelyek két egymást követőévben veszteséget termelnek. E veszteségek annak következtében is keletkezhetnek, hogy egyes kiskereskedőknek magas élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kellene fizetni. A Bizottság kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal annak megállapítása céljából, hogy ez a rendelkezés és az egyéb kiskereskedelmi korlátozások összeegyeztethetőek-e a letelepedés szabadságra vonatkozó Szerződéses szabályokkal.
A dohánytermékeket terhelő adó
A Magyar Országgyűlés 2014. december 16-án elfogadta a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényt. A 2015. február 1-jén hatályba lépett törvény – „egészségügyi hozzájárulásként” említett – adót vet ki a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves árbevétel alapján. Az adó az adóraktárak engedélyeseire, a dohánytermékek importálóira, vagy bejegyzett kereskedőire vonatkozik.
Az adó progresszív adókulcsai a következők: 0,2 százalék (a 30 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében), 2,5 százalék (a 30 milliárd és 60 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében) és 4,5 százalék (a 60 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében.
Ha a vállalkozás bizonyos elszámolható beruházásokat végez, legfeljebb 80 százalékkal csökkentheti a jogszabályból eredő adókötelezettségét.
A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A Bizottság annak megállapítására is részletes vizsgálatot folytat, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0 százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív reklámadó-kulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.
