Egyre nagyobb mértékű a romák részvétele a kisgyermekkori nevelésben, miközben körükben a korai iskolaelhagyók aránya is csökken; a romáknak azonban még ma is 80 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből.
Frans Timmermans első alelnök: „Az EU a tolerancia és az egyenlőség alapértékeire támaszkodik. Ezeket az értékeket még nem élvezheti minden uniós polgár, ami megengedhetetlen. Ha meg akarjuk szüntetni a romák által a mai napig tapasztalt előítéleteket, szegregációt és megkülönböztetést, akkor a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a romaintegráció terén tett fellépéseiket.”
Věra Jourová, jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos: „A tagállamok a Bizottság támogatásával kialakították romaintegrációs stratégiáikat – ez fontos lépés, de csak az első. Itt az ideje, hogy ezeket a stratégiákat végre is hajtsuk, hogy valóban érzékelhető változást hozzunk a romák életébe. Sehol sincs erre nagyobb szükség, mint az oktatás területén. A roma gyermekeknek éppen olyan hozzáférést kell kapniuk az iskolarendszerhez, mint a többieknek. A jobb társadalmi beilleszkedés kulcsa az oktatás, amely megnyitja a kaput a munkaerőpiac és a jobb élet felé.”
Az Európai Bizottság kiértékelte, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre nemzeti romaintegrációs stratégiáikat, és a mai napon közzétette az értékelés eredményét. Az értékelésből kiderül, hogyan változott a romák helyzete 2011 óta. Az összkép lassan javul: egyre nagyobb mértékű például a romák részvétele a kisgyermekkori nevelésben, miközben csökkent körükben a korai iskolaelhagyók aránya. Az értékelés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a romáknak még ma is 80 százaléka (Magyarországon 75 százaléka) van kitéve a szegénység kockázatának – jóllehet ez a szám alacsonyabb a 2011. évinél –, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén tapasztalható javulás pedig egyenlőtlen és szerény mértékű.
A korábbinál több roma gyermek – a 2011-es 47 százalékhoz képest 2016-ban 53 százalék – részesül óvodai nevelésben és gondozásban. Magyarországon 2011 és 2016 között 81 százalékról 91 százalékra emelkedett ez az arány. Jó hír az is, hogy a korai iskolaelhagyó romák száma a 2011. évi 87 százalékról 2016-ra 68 százalékra (Magyarországon 78 százalékról 68 százalékra) csökkent, ez az arány azonban még mindig túl magas. Aggasztó jel, hogy a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő roma fiatalok aránya továbbra is magas, sőt, növekedett (a 2011-es 56 százalékról 2016-ra 63 százalékra, Magyarországon pedig 38 százalékról 51 százalékra). Ez azt mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet korántsem zökkenőmentes. Pozitív fejlemény viszont, hogy kevesebb roma tapasztalt hátrányos megkülönböztetést az álláskeresés során (Magyarországon a 2011-es 49 százalékhoz képest 2016-ban 33 százalék).
A bizottság további és összehangoltabb fellépésre szólít fel európai, nemzeti és helyi szinten. A tagállamoknak kiemelt helyen kell kezelniük a megkülönböztetés és a cigányellenesség elleni küzdelmet, és erőfeszítéseik homlokterébe kell emelniük a roma fiatalok, nők és gyermekek integrációját – áll a bizottság közleményében.
