Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez kötötte.

Az Európai Bíróság megállapította: mivel a magyarországi közjegyzőknek a luxembourgi székhelyű szervezet által vizsgált tevékenységei nem járnak együtt a közhatalom gyakorlásával, a magyar jog által szabályozott közjegyzői hivatás gyakorlásához nem követelhető meg a magyar állampolgárság. Az indoklásban a bírák arra emlékeztettek, hogy az uniós jog értelmében a tagállamok – a letelepedési szabadság elvének alkalmazása alóli kivételként – saját állampolgáraiknak tarthatják fenn azon tevékenységek gyakorlását, amelyek – akár csak időlegesen is – részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

A testület megállapította, hogy mivel a Magyarországon dolgozó közjegyzők főtevékenységként különböző szolgáltatásokat nyújtanak díjazás ellenében, rájuk főszabály szerint alkalmazni kell a letelepedés szabadságának az elvét. A bíróság arra is kitért, hogy kivételként sem lehetséges az állampolgársági alapú korlátozás, mert a magyar közjegyzők hatásköre nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt sem a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatban, sem a fizetési meghagyások végrehajtásának elrendelése terén, de hagyatéki ügyekben és a közjegyzőkre bízott hitelesítési tevékenység esetében sem.

Az uniós testület figyelmeztetett arra, hogy a közjegyzői “hivatás gyakorlására vonatkozóan a magyar jogban előírt állampolgársági feltétel a letelepedés szabadságának elve által tiltott, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül”. (MTI)