Az európaiak többsége pozitívan ítéli meg az Európai Uniót, és a legutóbbi, tavaly novemberi felmérés óta nőtt az EU iránti bizalom a lakosság körében. Az EU előtt álló legnagyobb kihívásnak az európai polgárok a bevándorlást tartják.
A pénteken közzétett legújabb, ún. standard Eurobarométer felmérésben (amelyet 2015. május 16–27. között végeztek, és 34 ország, illetve terület lakosai vettek részt benne) arra a kérdésre, hogy mely uniós szintű problémák aggasztják leginkább őket, az európai polgárok többsége a bevándorlást jelölte meg első helyen. A felmérésben részt vevők 38 százaléka vélekedett úgy, hogy a bevándorlás jelenti az elsődleges kihívást (ez 14 százalékponttal több, mint a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye), sokkal többen, mint ahányan a gazdaság helyzetét (27 százalék, 6 százalékpontos csökkenés), a munkanélküliséget (24 százalék, 5 százalékpontos csökkenés), illetve a tagállamok államháztartását illetően (23 százalék, 2 százalékpontos csökkenés) a legborúlátóbbak. 20 tagországban látják a legsürgetőbb problémaként az emberek a bevándorlás kérdését – legnagyobb arányban Máltán (65 százalék) és Németországban (55 százalék). A terrorizmussal kapcsolatos aggodalom is jelentősen nőtt 2014 novembere óta: a válaszadók 17 százaléka gondolja úgy, hogy a terrorizmus jelenti a legnagyobb kihívást az EU-ban, ami 6 százalékponttal több, mint tavaly ősszel.
A lakosság támogatja az Európai Bizottság politikai prioritásait
Hasonlóan a 2014. novemberi felmérés eredményéhez, az idei tavaszi felmérésből is egyértelműen kiviláglik, hogy a polgárok elfogadják a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság által megszabott politikai prioritásokat.
Az EU-n belüli beruházásokkal kapcsolatban az európaiak 59 százaléka véli úgy, hogy a közpénzeket a magánberuházások uniós szinten való ösztönzésére kellene fordítani.
Az energiaügyet illetően az európaiak 72 százaléka támogatja az EU-tagállamok közötti közös energiapolitikát.
Az európaiak többsége (57 százalék) szerint az egységes piac (az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke EU-n belüli szabad mozgása) az EU legpozitívabb hozadéka; majdnem ugyanennyien a tagállamok közötti békét említették (55 százalék) meg a legfontosabb vívmányként.
Ami a migrációt illeti, az európaiak 73 százaléka támogatja közös európai migrációs politika kialakítását. Az európaiak többsége (51 százalék) jó véleménnyel van a más uniós tagállamokból érkező migránsokról. 56 százalékuk azonban kedvezőtlen jelenségként ítéli meg az EU határain túlról érkezők bevándorlását.
Az emberek továbbra is derűlátók az EU jövőjével kapcsolatban. Az európaiak 58 százaléka (2 százalékpontos növekedés) látja biztatónak, 36 százalékuk pedig (1 százalékpontos csökkenés) sötétnek az unió jövőjét.
Javul az EU megítélése
2014 novembere és 2015 májusa között 39 százalékról 41 százalékra nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akikben pozitív kép él az EU-ról. A felmérésben részt vevők 38 százaléka semlegesen viszonyul az EU-hoz, és a válaszadóknak csak 19 százaléka ítéli meg negatívan az EU-t (ez az arány novemberben még 22 százalék volt, 2014 júniusában pedig 25 százalék).
40 százalékra nőtt azon európaiak aránya, akik bizalmat táplálnak az Európai Unió iránt (2014 novembere óta ez 3 százalékpontos növekedést jelent, a tavalyi európai parlamenti választásokat követően készített tavaszi felméréshez képest pedig 9 százalékponttal nőtt a bizalmi index). A nemzeti kormányokba vetett bizalom átlagos szintje is javult (2 százalékpontos növekedés után most 31 százalékon áll).
Ismét elérte a 42 százalékot, azaz a 2014-es európai parlamenti választást követő tízéves csúcsot azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy vélik, hogy számít a szavuk az unióban – ez 2 százalékpontos növekedést jelent az őszi felmérés eredményéhez képest.
Javulnak a gazdasággal kapcsolatos várakozások, az euró támogatottsága továbbra is stabil
Ami a gazdaságot illeti, az európaiak várakozásai nem változtak a legutóbbi felmérés óta. Több, mint egynegyedük (26 százalékuk, ami a korábbihoz képest 4 százalékpontos növekedést jelent) derűlátó a tekintetben, hogy országuk gazdasági helyzete hogyan fog alakulni a következő 12 hónapban, míg a válaszadók 48 százaléka szerint a helyzet sem javulni, sem rosszabbodni nem fog. A pesszimisták aránya számottevően, 7 százalékponttal csökkent tavaly ősz óta. Az idei májusi felmérés résztvevőinek csak 21 százaléka borúlátó a közeljövőt illetően. A megkérdezettek körében már többen vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása már tetőzött (arányuk 48 százalék, ami az előző felméréshez képest 4 százalékpontos növekedésnek felel meg), mint azok, akik szerint a neheze még hátravan (42 százalék, 2 százalékpontos csökkenés).
Az euró kedvező megítélése stabil (57 százalék az EU egészében, 69 százalék az euróövezetben). 14 tagállamban nőtt az egységes valuta támogatottsága – a legszembeötlőbb mértékben Litvániában, amely 2015. január 1-jén csatlakozott az eurózónához (a litvánok 73 százaléka európárti, ami 10 százalékpontos növekedést jelent az előző felmérés eredményéhez képest) és Görögországban, ahol a megkérdezettek 69 százaléka (6 százalékponttal többen, mint legutóbb) nyilatkozott úgy, hogy támogatja az eurót – olvasható az Európai Bizottság honlapján megjelent összefoglalóban.
