EU–Törökország: hat alapelvet kell követni a tárgyalások során

Az EU és Törökország közötti együttműködés továbbfejlesztéséhez hat alapelvet kell irányadónak tekinteni az Európai Bizottság szerint.

Az uniós vezetők március 7-én megállapodtak arról, hogy az embercsempész-útvonalak lezárása, az embercsempészek által alkalmazott üzleti módszer ellehetetlenítése, az EU külső határainak megvédése és az európai migrációs válság felszámolása érdekében határozott lépések megtételére van szükség – emlékeztet a bizottság csütörtökön megjelent közleménye. A vezetők ezért melegen üdvözölték Törökország újabb javaslatait, és megállapodtak arról a hat alapelvről, amelynek jegyében a Törökországgal való együttműködést folytatni kell. Az Európai Tanács elnöke megbízást kapott arra, hogy a tanács március 18–19-i ülése előtt tegyen lépéseket e javaslatok megvalósítására, és Törökországgal közösen dolgozza ki a részleteket.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Aki hű akar maradni a tisztesség, az emberség és a szolidaritás elvéhez, nem nyugodhat bele abba, hogy emberek tegyék kockára az életüket, és rábízzák magukat az emberi nyomorúságot cinikus módon kizsákmányoló embercsempészekre azért, hogy eljussanak Európába. Ennek a rendszernek egyszer s mindenkorra véget kell vetnünk. Az EU és a török vezetők által megvitatott javaslatok – mihamarabb hatályba lépő ideiglenes és rendkívüli intézkedésként valamennyi újonnan Törökországból Görögországba érkező irreguláris migráns és menedékkérő visszaküldése, valamint ezzel párhuzamosan szíriai állampolgárok Törökországból az EU-ba való áttelepítése – alkalmasak arra, hogy véglegesen ellehetetlenítsék az embercsempészek üzleti módszereit. Mindez kizárólag a nemzetközi és uniós jogi kerettel összhangban fog történni, és csakis így történhet. Ez azt jelenti, hogy minden nemzetközi védelem iránti kérelmet egyedileg kell kivizsgálni, a kérelmezők élhetnek a jogorvoslat jogával, és garantáltan nem »kiutasításokról« lesz szó.”

1. Jogi garanciák a Törökországból a görög szigetekre átkelő új irreguláris migránsok és menedékkérők visszaküldésére

Azon irreguláris migránsok és menedékkérők visszaküldésére, akiknek a kérelmét elfogadhatatlannak nyilvánították, vagy elutasították – ami elengedhetetlen annak a gyakorlatnak a megszüntetéséhez, hogy a migránsok embercsempészeket fizetnek le és az életüket kockáztatják – kizárólag az európai és nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett kerülhet sor. Ezek a visszaküldési intézkedések – legyen szó akár nemzetközi védelemre szorulókról, akár másokról – csak ideiglenes és rendkívüli intézkedésnek tekinthetők, amelynek célja, hogy véget vessen a Törökországból Görögországba érkező jelenlegi emberáradat okozta emberi szenvedésnek.

A visszaküldést minden esetben a nemzetközi és uniós jog szerinti menekültvédelmi biztosítékoknak megfelelően kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy a menedékjog iránti kérelmeket egyedileg, a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvben foglalt egyértelmű jogi és eljárási paraméterek tiszteletben tartása mellett vizsgálják ki. Nem lesz szó csoportos visszaküldési politikáról, amely ellentétes lenne a jogi követelményekkel és a menedékkérők alapvető jogaival.

• A nemzetközi védelemre nem szorulók visszafogadása: Azokat az újonnan Görögországba érkező irreguláris migránsokat és menedékkérőket, akikről bebizonyosodik, hogy nem szorulnak nemzetközi védelemre, a Görögország és Törökország közötti kétoldalú visszafogadási megállapodás alapján visszaküldik Törökországba.
• A nemzetközi védelemre szorulók visszaküldése: Az uniós jog (a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 35. és 38. cikke) szerint a menedékjog iránti kérelem lezárható és elfogadhatatlannak nyilvánítható, ha az érintett személyt az „első menedék országa” már menekültként ismerte el, vagy ha a személy ebben az országban már elegendő védelmet élvez, vagy ha olyan „biztonságos harmadik országból” érkezett az EU-ba, amely hatékony hozzáférést tud garantálni a védelemhez. A menedékkérők jogainak védelmére számos garancia létezik, beleértve az esetek egyedi kivizsgálását, a személyes meghallgatást és a kérelmek elfogadhatatlanságát megállapító határozatok elleni fellebbezés jogát.
• Gyakorlati intézkedések: E rendelkezések alkalmazásához mind a görög, mind a török nemzeti jogban módosításokra van szükség – Görögországban azért, hogy Törökországot biztonságos harmadik országnak nyilvánítsák, Törökországban pedig azért, hogy valamennyi nemzetközi védelemre szoruló személy igénybe vehesse a hatékony menekültügyi eljárásokat. Görögország és Törökország között gyorsított operatív megoldásokat is életbe kell léptetni, beleértve a görög szigetek befogadási kapacitásának bővítését és a fogadóállomások visszafogadási és menekültügyi irodákkal való kiegészítését.

2. 1:1 arányú áttelepítési rendszer

Minden, a görög szigetekről visszaküldött szír állampolgárért cserébe közvetlenül Törökországból egy másikat telepítenek át az EU-ba. Ahhoz, hogy ez működjön, a tagállamoknak kellő számú áttelepítési helyet kell biztosítaniuk. Az e célra már meglévő kötelezettségvállalások magukban foglalják a 2015 júliusában megállapított 22 504 fős uniós áttelepítési rendszerből még rendelkezésre álló 18 000 helyet, és szükség esetén mérlegelhető a jelenlegi áthelyezési határozatok alapján még kiosztatlan 54 000 hely is.

Az 1:1 arányú áttelepítési rendszer céljaira a Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszer logisztikai keretét kell használni – azaz az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának szakismeretére kell támaszkodni, az EASO, az IOM és szükség esetén további nemzeti menekültügyi tisztviselők támogatásával. Amint az 1:1 arányú rendszer teljesítette a célját, azaz elérte a migrációs áramlások megfékezését, aktiválásra kerül az önkéntes humanitárius befogadási rendszer, amelyhez a tagállamok önkéntesen járulnak hozzá.

3. A vízumliberalizáció felgyorsítása

Felgyorsul a vízumliberalizációs ütemterv Törökországgal – anélkül, hogy módosulna a Törökország által teljesítendő 72 referenciaérték (ezek közül 35 már teljesült). Annak érdekében, hogy a terveknek megfelelően június végére meg lehessen szüntetni a vízumkövetelményeket, Törökországnak időben ki kell igazítania a függőben lévő intézkedéseket. Amennyiben Törökország megteszi a fennmaradó követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a bizottság 2016. április végén jogalkotási javaslatot készít a török állampolgárokkal szembeni vízumkövetelmények feloldásáról.

4. A törökországi menekülteket támogató források folyósításának felgyorsítása

A törökországi menekülteket támogató eszköz keretében indított első projektek finanszírozása már elkezdődött: 55 millió eurót fordítanak a Törökországban tartózkodó szíriai iskolások hivatalos oktatáshoz való hozzáférés iránti azonnali szükségleteinek kielégítésére, 40 millió euró összegben pedig humanitárius segítségnyújtást biztosítanak az Élelmezési Világprogram keretében. A további projektek finanszírozása érdekében következő lépésként a török hatóságok aktív szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy a szükségletek elemzését április közepéig elvégezzék.

5. A csatlakozási tárgyalások felgyorsítása

A bizottság és a tagállamok együttműködnek Törökországgal a csatlakozási tárgyalások előmozdítása terén. Öt fejezet megnyitásának előkészületei már megkezdődtek. A Bizottság igyekszik még a tavasszal befejezni valamennyi kapcsolódó előkészítő dokumentumot, hogy benyújthassa azokat a Tanácsnak, a tagállamok állásfoglalása és a tárgyalási keret sérelme nélkül.

6. A Szírián belüli humanitárius helyzet javítása

Amint azt az Európai Tanács már megállapította, az EU kész együttműködni Törökországgal a Szírián belüli humanitárius helyzet javításán, lehetővé téve, hogy a menekültek biztonságosabb helyeken élhessenek. Ennek sikeréhez alapvető, hogy valamennyi fél mihamarabb maradéktalanul végrehajtsa a Szíriát támogató nemzetközi csoport február 11–12-én Münchenben tett vállalásait – zárul a bizottság közleménye.