Idén tizenhat uniós tagállamban – köztük Magyarországon is – új szabályozás lépett életbe az EU-n belüli kiküldetésekre, amely számos adminisztratív és egyéb jellegű kötelezettséget ír elő a munkavállalókat kiküldő és fogadó munkáltatóknak; a szabályokat megszegő cégek akár 500 ezer eurós bírsággal is számolhatnak – figyelmeztettek a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértői a Pwc csütörtöki sajtóklub rendezvényén.
Zsédely Márta ügyvéd ismertette: az EU-n belüli kiküldetések esetén a jövőben elektronikusan, a fogadó ország nyelvén be kell jelenteni a fogadó országok illetékes hatóságainak a kiküldetésben részt vevő munkavállalókat és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó legfontosabb adatokat.
A tagország illetékes hatósága ellenőrizheti, hogy az ideiglenesen külföldön foglalkoztatott munkavállaló esetén betartották-e a fogadó ország minimális bérszintre, munkaidőre, illetve egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályait. Ellenőrizhetik azt is, teljesítették-e az adó-, illetve társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a bérek és egyéb juttatások után.
Szűcs László szakértő ügyvéd hozzátette, számos országban bevezették azt a szabályt, hogy amennyiben a béreket nem megfelelően biztosították, illetve amennyiben az adókat és járulékokat nem fizették meg, a fogadó és a kiküldő munkáltató egyetemlegesen felelős ezen juttatások teljes körű megfizetéséért.
A kiküldetéshez kapcsolódó legfontosabb munkajogi – így különösen a munkaviszony fennállását igazoló – dokumentumokat, megállapodásokat, a munkavállaló munkaidejét, illetve a fizetett bért igazoló dokumentumokat a munkavégzés helyén a kiküldetés tartama alatt elérhetővé kell tenni, számos országban le kell fordítani az adott ország hivatalos nyelvére, és több országban a kiküldetés befejezését követően 2-5-7 évig meg kell őrizni. Emellett valamennyi kiküldött esetén kapcsolattartót kell kijelölni, aki az ellenőrzés során rendelkezésére áll a fogadó ország hatóságainak.
Az uniós irányelv végrehajtási rendeletét még nem implementálta minden tagállam, így például Görögország, Spanyolország, Portugália és Bulgária sem.
Szűcs László elmondta, a magyar kiküldetések gyakori célországában, Ausztriában és Németországban a minimálbért ágazati kollektív szerződések szabályozzák, az utóbbiban az ágazati kollektív szerződések a túlórákat, műszakpótlékokat és a munkakörülményeket (például a munkásszállás feltételeit) is meghatározzák.
Amennyiben a kiküldő munkáltatók nem biztosítják munkavállalóik számára a kiküldetés tartama alatt a minimálisan előírt, és a fogadó ország szabályai szerint irányadó munkafeltételeket, bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy nem teszik elérhetővé a munkavégzés helyén a foglalkoztatáshoz kapcsolódó dokumentumokat, jelentős bírsággal számolhatnak, amelynek maximális összege 30 ezer euró, számos tagországban – például Németországban – azonban elérheti az 500 ezer eurót. Magyarországon 30 ezer forint a maximális bírság. (MTI)
