A politikai kapcsolatokkal együtt a magyar–szerb gazdasági kapcsolatok is javulnak – hangsúlyozták a magyar–szerb üzleti fórum résztvevői; a rendezvényen az Észak-bánáti Körzet mellett több szerbiai vállalkozás is bemutatkozott.

Az elmúlt években a politikai és a gazdasági kapcsolatok egyaránt javultak Magyarország és Szerbia között – hangsúlyozta köszöntőjében Rade Drobac, Szerbia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A két ország vezetői jó viszonyt ápolnak, ami a további – így a gazdasági – kapcsolatépítés előfeltétele. A külkereskedelmi forgalom évről évre növekszik; az 1–2 éven belül elkészülő Budapest–Belgrád vasútvonal pedig újabb lendületet adhat a kapcsolatoknak. „Egy térségben élünk, közösek a problémáink, amelyeket együtt kell megoldanunk” – mondta a nagykövet.

50 milliárd forint a vajdasági gazdaságnak

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében Varga Zoltán köszöntötte a december 3-án megrendezett fórum résztvevőit. A magyar kormány nagy hangsúlyt fektet a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére – emelte ki. Kübekházán új határátkelő nyitását tervezik, az Eximbank hamarosan képviseleti irodát nyit Belgrádban, a Magyar kereskedőház pedig már megnyitotta irodáit Belgrádban, Szabadkán és Újvidéken. A Vajdaság gazdaságának fejlesztését a magyar kormány 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, valamint 30 milliárd forint kedvezményes hitellel fogja támogatni – jelentette be Varga Zoltán.

Támogatásra főképp a kkv-knak van szükségük

Varga Imre, a Magyar–Szerb Üzleti Tanács titkára elmondta: a legnagyobb szerbiai befektetőket összefogó tanács számára külön öröm, hogy közösen lépnek fel stratégiai partnerükkel, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával. Fontos, hogy a nagyvállalatok és a kisebb cégek kihasználják a szinergiákat; támogatásra azonban nem a nagyoknak, hanem a kis és közepes méretű vállalkozásoknak van szükségük. A politika kinyitja az ajtókat, de a tényleges gazdasági kapcsolatok kiépítése már a cégeken múlik – hangsúlyozta Varga Imre.

Első lépés a nagy beszállítói megbízások felé

Szegeden egy vajdasági és szerb termékeket bemutató áruház nyújt lehetőséget a vállalkozásoknak – mondta el Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ez a vállalkozások számára egyfajta piackutatásként működik, másrészt az első lépést jelentheti a nagy beszállítói megbízások felé.

Észak-Bánát: várják a magyar befektetőket is

Az Észak-bánáti Körzet kész arra, hogy – a törvényekkel összhangban – minden előnyt megadjon a térségben befektetőknek és lobbizzon a szerb kormánynál – ígérte Nikola Lukac, a körzet vezetője.

A Magyarországgal és Romániával is határos, 2329 négyzetkilométer területű, közel 150 ezer lakosú körzetben hat helyi önkormányzat működik. Ada és Mohol között egy 150 hektáros ipari övezetbe várják a társaságokat. Magyarkanizsa környékén kőolaj- és földgázlelőhelyek, valamint termálvíz-források is vannak. Ebben a közigazgatási egységben 730 vállalat, illetve egyéni vállalkozó működik, a havi nettó munkabér pedig 320 euró. A cégek olcsó, de szakképzett munkaerőre számíthatnak – hangsúlyozta Nikola Lukac.

Az infrastruktúra már kiépült a zentai ipari parkban is. Zentán komoly lehetőségek rejlenek a rekreációs sportfejlesztésekben is, a nemrég felépült sportcsarnok mellett tervezik egy wellness és spa-központ létrehozását is. Itt is van termálkút: az 55 Celsius-fokos víz 1120 méterről tör fel.

Csóka nemcsak a körzet, de egész Szerbia legkevésbé fejlett községei közé tartozik, de működik itt egy borászat, egy öntöde és egy dohánygyár is.

Törökkanizsán főként a mezőgazdaságban nyílnak lehetőségek a befektetők előtt, előnyt jelent, hogy viszonylag közel van a Belgrád–Budapest autópálya, de a vízi út is „nyitva áll”: a község a Tiszán hajóval is elérhető.

Nagykikindán egy 3,5 millió eurós infrastruktúra-fejlesztés fejeződik be a tervek szerint május elejére. A körzet közigazgatási központjához tartozó 10 településen 12 ezren keresnek munkát; akiknek van, azoknak a havi nettó átlagbére 260 euró. Eladó többek között a nagykikindai öntöde tulajdonában lévő csiszológép-alkatrész üzem, a város nevezetessége, a Narvik Hotel (képünkön) is felújításra szorul, amihez partnert keres – mondta el Nikola Lukac.

Partnereket keresnek

A fórumon több szerbiai társaság is bemutatkozott. A magyarországi terjeszkedéshez üzleti partnereket keresnek többek között az alábbi vállalatok:

• Aleva: a törökkanizsai cég élelmiszer-feldolgozó gyárat működtet, ahol fűszerpaprikát, dehidrált leveseket, fűszereket, sütőpor termékeket, desszerteket, italokat állít elő.
• Keramika: a Magyarkanizsán működő társaság kerámia csempéket és tetőcserepet gyárt.
• Macval: a legnagyobb és legnépszerűbb szerb teagyártó.
• Destilerija Surlan: a Surlan fivérek szeszfőzdéjében prémium gyümölcspálinkák készülnek (szilva, alma, birs, sárgabarack, valamint méz és szőlő alapú italok), amelyekhez az alapanyagokat saját, 100 hektáros gyümölcsösükben termesztik.
• Flori: homogenizált és diétás termékeket, gyermek élelmiszereket, csokoládékat gyárt; biogazdálkodásból származó termékeket kínál.
• Zeljkovic: a nagykikindai vállalkozás kecsketejből állít elő szappanokat, több uniós tagállamba már szállít.