A GVH által kirendelt biztos ellenőrzi azon betonüzemek működését azok átvételéig, amelyek értékesítését a hatóság feltételül szabta a Duna-Dráva Cementnek a Readymix Hungária felvásárlásával kapcsolatban. Ellenőrző biztos kirendelésére most először került sor – összeszedtük, mire számíthatnak a vállalkozások ilyen helyzetben.
Amint arról nemrég a KamaraOnline is beszámolt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azzal a feltétellel minősítette végrehajthatónak a Duna-Dráva Cement Kft.-nek a Readymix Hungária Kft. felvásárlását, hogy a társaság megválik hat transzportbeton üzemétől. A gyárak értékesítésére fél évet kapott a Duna-Dráva Cement, a folyamatot, az üzemek értékének, gazdasági életképességének megmaradását pedig egy, a GVH által kirendelt ellenőrző biztos felügyeli – ilyen intézkedésre eddig nem volt példa Magyarországon.
Feltételekről és kötelezettségekről nagyvonalakban
Amennyiben egy , a versenyhivatal által vizsgált összefonódás következtében az érintett piacon a verseny jelentősen csökkenne úgy a verseny védelme érdekében a GVH beavatkozására van szükség. Ilyen beavatkozás lehet az adott ügylet feltételekhez, kötelezettségekhez kötése, amelyek orvosolják a versenyjogi aggályokat, illetve végső esetben annak tiltása, ha a versenyproblémát más módon nem lehet orvosolni. A feltételek teljesítése lehet előzetes vagy utólagos: előbbi esetben a az összefonódás a feltétel teljesülésével válik végrehajthatóvá, míg a második esetben a tranzakció végrehajható, de utólag (meghatározott határidőn belül) az előírt feltételeket teljesíteni kell.
Bár a feltételek és kötelezettségek szinonimának tűnhetnek, a versenytörvény különbséget tesz a kettő között: a piaci struktúrát érintő intézkedések csak feltétel, az érintett vállalkozások magatartására vonatkozó intézkedések (például diszkriminációmentes hozzáférés biztosításának előírása) pedig kizárólag kötelezettség formájában írhatók elő. A kétféle eszköz nemcsak külön-külön, hanem együttesen is alkalmazható, amennyiben az ügy sajátosságai azt indokolják.
A feltételek és kötelezettségek előírásának célja az összefonódás következtében fellépő versenyproblémák kiküszöbölése úgy, hogy az összefonódással járó előnyökről csak olyan mértékben kelljen lemondani, amennyire a hatásos verseny fenntartásához feltétlen szükséges. A GVH a feltételek, illetve kötelezettségek előírását csak olyan versenyproblémák megoldására alkalmazza, amelyek az összefonódás következtében merülnének fel.
A versenyprobléma feltétel, illetve kötelezettség előírásával történő orvoslására a bejelentő (illetve az eljárásban ügyfélként résztvevő más vállalkozás) által tett vállalások alapján kerülhet sor. Amennyiben a felek és a GVH nem tudnak megállapodni olyan feltételben vagy kötelezettségben, amely kiküszöbölné a versenyproblémákat, a hivatal megtiltja az adott tranzakciót. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy az érintett vállalkozás vagy vállalkozások kötelezettségvállalásának pontosnak, egyértelműen meghatározottnak és ellentmondásmentesnek, valamint ellenőrizhetőnek kell lennie. A GVH nem tekinti a verseny hatásos védelmére alkalmasnak az olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek kizárólag általánosságban ígérik a versenyszabályok betartását.
Strukturális problémák kezelése leválasztással
A strukturális feltételek körében meghatározó jelentőségű intézkedési forma a leválasztás, amely az összefonódás révén megerősödő piaci szereplő piaci erejét mérsékli, a vállalkozás (illetve eszközei) egy részének értékesítése útján. A leválasztás kapcsán a hangsúly azonban nem a “megfosztáson”, hanem a hatásos versenyt szolgáló piaci szerkezet fenntartásán, kialakításán, azaz a meglévő versenytárs megerősítésén, vagy belépés elősegítésén, új, kellően erős versenytárs létrehozásán van.
Ahhoz, hogy a leválasztott egység az új tulajdonosa által működtetve is azonnal érdemben tudjon versenyezni a piacon, általában arra van szükség, hogy a leválasztás tárgya egy önálló, önmagában is működőképes gazdasági egység legyen.
A leválasztás sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy a leválasztott egység olyan vevőhöz kerüljön, amely képes és hajlandó érdemi versenyt támasztani az adott piacon. Ennek érdekében a vevőnek az összefonódás résztvevőitől függetlennek, valamint az iparágban való tartós működésre alkalmasnak és késztetettnek kell lennie. Ez utóbbi megítélése során mind az iparági tapasztalat, mind a vállalkozás gazdasági háttere, tőkeereje fontos szempont.
A leválasztás, mint strukturális feltétel is alkalmazható magatartási kötelezettségekkel együtt, hiszen a leválasztás megvalósulásának biztosításában, illetve ellenőrzésében jelentős szerepet játszhatnak egyéb, magatartási jellegű kötelezettségek: így a leválasztást előíró intézkedéscsomag része lehet az ún. ellenőrző biztos kijelölése is.
Az ellenőrző biztos a GVH szeme és füle
A Duna-Dráva Cement a leválasztással egyidejűleg magatartási kötelezettségvállalást is tett, amelynek megfelelően vállalta, hogy a leválasztandó egységeknek, betonüzemeknek a határozat meghozatalának időpontjában meglévő életképességét (állagát, eszközét, munkavállalóit, ügyfeleit) és versenyképességét megőrzi. E kötelezettség betartásának ellenőrzése érdekében a GVH kötelezte a Duna-Dráva Cementet, hogy a GVH határozatának mellékletét képező Megbízási Szerződés szerinti tartalommal kössön szerződést a GVH által kijelölt ellenőrző biztossal.
Szerte a világon bevett gyakorlat olyan – a felektől független – személyek kijelölése a leválasztási időszakra, akiknek a státuszát a felek kötelezettségvállalásaiknak való megfelelését ellenőrző (ún. ellenőrző biztos) vagy akár azt megvalósító (ún. leválasztásért felelős biztos) magatartás jellemez. A biztos speciális megbízotti státusszal bír, mivel önállóan, de a hatóság javára jár el. Kijelölésére – rendszerint a felek javaslatának figyelembe vételével, de – a hatóság döntése alapján kerül sor, amennyiben megállapítható, hogy a felektől független, és a hatóság által meghatározott feladat ellátására szakmailag alkalmas.
Tekintettel arra, hogy a jelen ügy kapcsán a potenciális vevők szándéknyilatkozatokkal erősítették meg vásárlási szándékukat, a GVH megítélése szerint nem leválasztásért felelős, hanem ellenőrző biztos kijelölésére volt szükség. A GVH határozatának mellékletét képező Megbízási Szerződés szerint az ellenőrző biztos javadalmazását a Duna-Dráva Cementtől kapja, azonban beszámolási kötelezettséggel a hatóság irányába tartozik. A Duna-Dráva Cement köteles az ellenőrző biztossal együttműködni, és részére minden olyan tájékoztatást és információt biztosítani, amely feladatai teljesítéséhez ésszerűen szükséges.
Attól függően, hogy a hatóság megítélése szerint mely tevékenységekkel biztosítható legjobban a felek kötelezettségvállalásainak való megfelelés, az ellenőrző biztos feladatai szerteágazóak lehetnek, illetve azokat számos körülmény – így többek között a szektor, iparág sajátosságai, amelyben a beavatkozásra sor kerül – befolyásolhatja. Fő feladatait tekintve az ellenőrző biztos a jelen ügyben a leválasztandó egységek gazdasági élet- és versenyképessége, értékesítésre alkalmas állapota megőrzéséért felel.
Ennek keretében, figyelemmel kíséri, hogy a Duna-Dráva Cement megfelelő mértékű finanszírozást biztosít a leválasztandó egységek részére annak érdekében, hogy azok a leválasztásig zökkenőmentesen folytathassák üzleti és gazdasági tevékenységüket; elkerüli azok értékének csökkenését és versenyhelyzetük romlását; illetve minden ésszerűen elvárható intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a betonüzemek munkavállalói és vezető tisztségviselői fenntartsák munka illetve megbízási jogviszonyukat.
Fentieken túl fontos eleme az ellenőrző biztos tevékenységének a GVH irányába történő tájékoztatási és beszámolási kötelezettsége (rögzíti a leválasztott egységek nyitó állapotát, majd erről havonta jelentést készít a GVH részére, a leválasztott egységek vevői birtokba lépése/leválasztási időszak végén egy záró állapotjelentést is készít a GVH részére), ezzel biztosítva, hogy a GVH azonnal értesüljön arról, ha a Duna-Dráva Cement e magatartási kötelezettségvállalásnak való megfelelést elmulasztja.
Egyebekben, az ellenőrző biztos jogköre a fenti ellenőrzési tevékenységre korlátozott, ezen a körön kívül eső tevékenységre vagy magatartásra (így például döntéshozatalra, intézkedésre, utasításadásra, a leválasztással kapcsolatos tevékenységre) nem jogosult.