A Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24 millió forintba, a megyeszékhelyeken 13 millió forintba, a kisebb városokban 11,1, a községekben 6,9 millió forintba kerültek 2017-ben – derül ki a KSH friss kiadványából. A községekben minden tizedik lakás 1 millió forint alatti áron kelt el, ugyanakkor Budapesten a lakások mindössze 4,7 százalékának volt 10 millió forint alatt az ára.

2017 eddig ismert adatai szerint a használt lakások kevesebb mint fele kelt el Budapesten és a megyeszékhelyeken (45 százalék). A korábbi években általában az adásvételek többsége a nagyvárosokban jött létre (2014-ben 52, 2015-ben 51 százalékuk), és csak 2016-ban fordult meg ez az arány a kisebb települések javára. Ekkor a községek és a kisebb városok együttes részesedése megközelítette az 54, majd 2017-ben az 55 százalékot – derül ki a statisztikai hivatal „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2017. IV. negyedév” című kiadványából.

A meglévő lakásállományhoz viszonyított lakáspiaci forgalom mindazonáltal 2017-ben is magasabb volt a nagyvárosokban. Budapesten és a megyeszékhelyeken 1000 lakásra 33, illetve 34 értékesítés jutott. A kisebb városokban 1000 meglévő lakásból átlagosan 29, míg a községekben csak 24 cserélt gazdát.

2017-ben a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24 millió forintba kerültek, 2,6 millió forinttal többe, mint 2016-ban. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,3 millió forinttal, 13 millió forintra nőtt az átlagos ár.

A kisebb városokban 11,1, a községekben 6,9 millió forintba került egy használt lakás, valamennyi érték emelkedett 2016 óta. 2017-ben a községekben minden tízedik lakás 1 millió forint alatti áron kelt el, ugyanakkor Budapesten a lakások mindössze 4,7 százalékának volt 10 millió forint alatt az ára.

A kisebb településeken az eladott lakások többsége nem lépte át a 10 milliós küszöböt (a városokban 59, községekben 79 százalékuk). A megyeszékhelyeken az eladott lakások 39 százaléka volt 10 millió forintnál olcsóbb.

A lakások legdrágább 10 százalékáért eközben Budapesten legalább 40, a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban minimálisan 21–22 millió forintot kellett fizetni. A községekben ugyanez a határ 15 millió forint volt. A budapesti négyzetméterárak átlaga 2017-ben elérte a 415 ezer forintot. A négyzetméterárak főváros és vidék közötti – 2014 előtt még kétszeres – különbsége 2017-re közel háromszorosára nőtt.

A négyzetméterárak mindegyik településkategóriában nőttek, a növekedés mértéke azonban a kisebb településeken elmarad a nagyvárosokétól. A községekben 2017-ben átlagosan 76 ezer forint volt a használt lakások négyzetméterára, 4 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az agglomerációkon kívül eső falvakban ennél is alacsonyabb, 56 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár 2017-ben, ez ugyancsak 4 ezer forinttal nőtt 2016 óta.

A legtöbb település lakáspiaca reáláron számítva a 2008. évi árszint alatt maradt 2017-ben. Reálértelemben is jelentős, 20 százalékot meghaladó áremelkedés a legnépszerűbb budapesti kerületekben, a nyugati határ menti területeken, illetve a budapesti agglomeráció és a balatoni térség kedvezőbb helyzetű településein következett be.

Az ingatlanforgalom alakulása

A 2017-ben létrejött lakáspiaci adásvételi szerződések közül eddig 134 ezer adatainak a kiértékelése történt meg. Az egy évvel korábban hasonló feldolgozottság mellett összesített adatokhoz képest 2,2 százalékkal magasabb lakáspiaci forgalom az előző évinél kisebb mértékű bővülést jelez. Az év első három negyedévében a lakáspiaci forgalom bővülése még meghaladta a 3 százalékot, míg a IV. negyedévi 4,9 százalékkal elmarad a megelőző év azonos időszakában megfigyelt eredménytől.

2017-ben az eladott lakások 3,4 százaléka volt új építésű. Az év során a mutató értéke csökkent: míg az I. negyedévben az eladott lakások 4,3 százaléka volt új, a IV. negyedév eddig ismert tranzakcióinak alig 2,5 százaléka új lakás.

2017-ben összesen 7269 lakás épült értékesítési céllal, és eközben 4512 új építésű lakást adtak el. (Míg az előbbi adat már végleges, az értékesítésre vonatkozó információk feldolgozása még nem zárult le. Ennek megtörténte után az eladott új építésű lakások száma még közeledhet a lakásépítési statisztika alapján ismert, értékesítési célú építésekre vonatkozó adathoz – hívják fel a figyelmet a statisztikusok.)