Márciusban az építőipari termelés 4,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az előző hónaphoz mérve pedig 11,5 százalékkal bővült, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva. Az első negyedévben az építőipar termelése 2,0 százalékkal elmaradt a tavalyi év azonos időszakától – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Éppen tavaly márciusban indult az építőiparban egy nyolc hónapon át tartó ciklus, amikor folyamatosan csökkent az ágazat teljesítménye éves összevetésben.
Az épületek építése 6,4 százalékkal emelkedett az előző havi 18,7 százalékos visszaesés után, az egyéb építményeké tavaly márciusi szinten stagnált.
A három építőipari ágazat közül az épületek építése 3,0 százalékkal, a speciális szaképítésé 7,8 százalékkal bővült. Az egyéb építmények építése 1,5 százalékkal csökkent.
A márciusban megkötött új szerződések volumene 41,9, ezen belül a magasépítésére kötött szerződéseké 53,4, a mélyépítésére vonatkozóké pedig 32,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Elsősorban ipari épületekre, illetve vasútfejlesztésre kötöttek nagy értékű szerződéseket – tette hozzá a KSH.
Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 13,2 százalékkal magasabb volt a tavaly március véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 28,6, az egyéb építményeké 4,2 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Az építőipari termelés első negyedévi 2,0 százalékos csökkenését a magasépítési teljesítmény 0,5 százalékos és a mélyépítés kibocsátás 5,0 százalékos visszaesése okozta az előző év azonos időszakához mérve.
Az első negyedévben az építőipar termelői árai 7,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévihez képest 3,2 százalékkal emelkedtek. Az épületek építésében 6,9, az egyéb építmények építésében 6,8, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 7,1 százalékkal nőttek az árak egy év alatt.
Az építőipar fellendülésére számítanak a márciusi adatok alapján az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megállapította a februári – részben a rossz időjárásra visszavezethető – megbotlás után márciusban az építőipari konjunktúra erősödése látszik, és még ennél is kedvezőbb, hogy a szerződésállományok ismét látványosan növekedtek.
A Takarékbank vezető elemzője szerint 10 százalékot meghaladó visszapattanás jöhet idén az iparágban. Az építőipari alapanyaggyártók is jelentős kereslettel számolnak, amiben nagy szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításnak, illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendeléseknek. Elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent a lakó, és az üzleti ingatlanok piacán, ami az árnövekedés mértékét foghatja vissza. A hárommillió forintos felújítás-támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás-áfa, a csok-támogatások, illetve az illetékmentesség is érdemi segítséget jelent és tovább fűti az építőipari konjunktúrát – állapította meg Horváth András.
Hivatkozott egy friss iparági felmérésre, amely szerint a vállalkozások többsége jobb évet vár idénre, mint tavaly és 78 százalékuk már jelenleg is munkaerőhiánnyal szembesül a megrendelésekhez képest. Az idéntől folytatódó konjunktúra az árak, már eddig sem alacsony szintről történő még erőteljesebb fellendülését is magával fogja hozni – figyelmeztetett.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is ismét erőre kapott az építőipar az elmúlt hónapok gyengélkedése után. Ugyanakkor az ágazatban továbbra is folytatódik az árak erőteljes emelkedése, ami túlfűtöttséget jelez. Az uniós források (új költségvetési ciklus, közös hitelfelvétel) beindulásával az ágazat rendelésállománya várhatóan dinamikusan növekedni fog, ez részben már látszik is az adatokon, amelyet a kormányzati támogatásokon keresztül a lakossági kereslet bővülése is támogat. A következő időszakban az építőipar termelése pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, ám ehhez szükség van az ágazat technológiai fejlődésére is, illetve kapacitásnövelő beruházásokra – állapította meg.
Ismét irányt váltott a magyar építőipar: márciusban elsősorban az alacsony bázisértékek miatt nőtt a termelés volumene, a rendelésállomány viszont többéves csúcsra emelkedett, vagyis a mostani kilátások alapján bővülés jöhet az ágazatban – összegezte véleményét Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A harmadik hónapban látott bővülés nagyban köszönhető az alacsony bázisnak, tavaly márciusban ugyanis a járványhatás miatt gyengén teljesített a szektor.
Az utóbbi hónapokban látott hektikus teljesítmény eredményeként az első negyedévet csökkenéssel zárta az építőipar, ám a következő időszakban várhatóan magára találhat az ágazat a rendelésállományok alakulása alapján. A szerződések összértéke pedig több mint 2600 milliárd forintra rúgott, hasonló összegre pedig évek óta nem volt példa.
A K&H Bank szakértője szerint a jelenlegi kilátások arra utalnak, hogy pozitív eredménnyel zárja az évet az ágazat annak is köszönhetően, hogy tavaly májustól októberig nagyon gyenge eredményeket produkált a szektor, így a bázishatás felfelé húzza majd az idei statisztikát. Hozzátette: „az építőiparon belül egyelőre csak az épületépítések húzzák a termelést, az egyéb építményeknél stagnálás látható, ugyanakkor az állami és uniós forrásokon alapuló beruházásoknak köszönhetően a mélyépítés is lendületet vehet az év második felében.
(Forrás: MTI)
