A lakosság fizetőképessége az előző negyedévhez képest 8 százalékkal csökkent, a tavalyi év azonos időszakában látott adatnál azonban 14 százalékkal magasabb – derül ki az Intrum követeléskezelő vállalatcsoport és a GKI gazdaságkutató intézet indexéből.

Az index értéke az idei harmadik negyedévben átlagosan 43,33 pont volt. A negyedéven belül csökkenő tendenciát mutatott a lakossági fizetőképesség, mivel az időszak végére 42,8 százalékos volt az érték.

Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója elmondta, hogy az előző negyedévhez képest látott csökkenés oka elsősorban az infláció. Az infláció mellett a fizetőképesség csökkenéséhez hozzájárul az is, hogy a korábbi tartalékolás után újra növekszik a háztartások fogyasztása, ennek szintje ma már eléri a pandémia előtti évét.

A beharangozott adókedvezmények, a nyugdíjemelés és a minimálbér növelése miatt várhatóan a jövő évig tovább növekszik a fogyasztás, ugyanakkor a hitelmoratórium szűkítése némileg visszafogja a növekedést, illetve pénzügyi differenciálódást eredményez – hangsúlyozta az igazgató utalva arra, hogy az élesedő jövedelemkülönbségek miatt nem minden háztartás érzékeli a gazdasági növekedést.

A szakember szerint nemzetgazdasági szinten jelenleg elsősorban a külső eladósodás jelent kockázatot, hiszen a negatív reálkamat miatt a háztartások egyre kevesebb állampapírt vásárolnak. Emellett a GDP-adatról továbbra is nehéz megbízható előrejelzést készíteni, mivel még mindig kiszámíthatatlan, mennyire súlyos hatással lesz a gazdaságra a járvány negyedik hulláma.

A fizetőképességi index olyan mutatókból áll össze, mint a jövedelmek értéke, az adósságállomány és a háztartások pénzügyi vagyona. Minél magasabb az Intrum fizetőképességi index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni. A fizetőképességi index szoros összefüggést mutat a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitel-nagyságokkal.

(Forrás: MTI)