Július 26-án teszik közzé a felsőoktatási felvétel ponthatárokat, és ezzel megindul a frissen felvettek körében az albérletkeresés. Budapest kedvezőbb fekvésű kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai 3000 forint/négyzetméter/hó körül vannak, ám a vidéki városok jelentősen olcsóbbak ennél – derül ki az Otthon Centrum 2016 első félévi albérlet piaci körképéből.

Mennyiért lehet ma lakást bérelni, mennyire emelkedtek az albérleti díjak? Idén eddig az Otthon Centrum által bérbe adott lakások zöme a 30–60 négyzetméter alapterületű és a havi bérleti díj tekintetében az 50–200 ezer forintos tartományba esett, de ennél jóval változatosabb a kép, hiszen a lakás típus és az elhelyezkedés függvényében ennek többszörösére is van példa akár a méreteket, akár a fizetett bérleti díjat vesszük alapul.

A bérleti díj növekedés tekintetében országosan 5–20 százalékkal nőttek az árak a tavalyi év átlagához képest. Ennél nagyobb mértékű – akár 30–40 százalékos – növekedés Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben volt jellemző, továbbá Miskolcon, és Sopronban regisztrált az Otthon Centrum jelentősebb bérleti díj emelkedést.  Nem volt növekedés Budapest V. és VI. kerületében (ahol eleve az átlagnál magasabb árak jellemzőek) továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett. Ez azt is mutatja, hogy nincs egyértelmű összefüggés abban a tekintetben, hogy az olcsóbb területeken nőnek jobban az árak.

2016-ban Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai havonta 3000 Ft/négyzetméter környékén alakultak. Közkedvelt az V. és a XIII. kerület, ahol ennél magasabb, átlagosan 3200 forint/négyzetméter bérleti díjat kell fizetni a lakásbérlőknek. A legdrágább a II. kerület, ahol az átlagos havi négyzetméterenkénti bérleti díj közel 3400 forint/négyzetméter. A belváros többi kerületében 2500-3000 forint/négyzetméter volt a mértékadó átlagos havi fajlagos bérleti díj a használt tégla lakásoknál. A vidéki városok albérletei jelentősen olcsóbbak. A legdrágább Sopron, ahol 2000 forint/négyzetméter felett lehet lakást bérelni. A többi egyetemi városban 1500 forint/négyzetméter átlagos fajlagos bérleti díjszint a jellemző, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb albérletekkel is találkozott az Otthon Centrum.

A panellakásoknál idén Budapesten átlagosan 2000-2500 forint/négyzetméter a bérleti díj havonta, míg a vidéki városokban 1000-1500 a jellemző. Az árnövekedés 5-10 százalékos volt a tavalyi átlagértékhez képest. Ennél magasabb, akár 30–40 százalékos növekedést a XIII. és XIV. kerületek lakótelepei esetében tapasztaltunk.

A fajlagos bérleti díjak mutatják, hogy jellemzően a kedvelt, magas presztízsnek örvendő budai és pesti belső kerületekben drágább lakást bérelni. Ha a bérelt lakások átlagos alapterületét is figyelembe vesszük, más sorrend alakul ki: a fajlagosan olcsónak tűnő, de nagyobb alapterületű társasházi lakásokért, családi házakért összességében többet kell fizetni. Ily módon a külső pesti 16. kerület „előzi” a IX. kerületet, illetve a III. kerület a felkapott belső pesti kerületekkel vetekedő díjszinten van (a bérleti tranzakciók átlaga tekintetében).

A legtöbb bérbevett lakás 60–70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt idén és ebben nincs nagy különbség a főváros és a vidéki városok tekintetében. Ugyanakkor, míg Budapesten az átlagos méretű lakásért 140 ezer forintot fizetnek, ennél jóval kedvezőbben lehet lakást bérelni Tatán, Győrben vagy Kecskeméten. A legkedvezőbb bérleti díjak az átlagos lakásméret alapján Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon voltak az elmúlt félévben ahol 60–70 ezer forintért lehetett albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért átlagosan 91 ezer forintot fizetnek havonta.

Egyetemistáknak fontos tudni, hogy a fővárosban a belvárosi kislakások gyorsan elkelnek és a piacon egyre inkább a 80–100 négyzetméteres kiadó lakások fognak dominálni, tehát akár több diák összefogva jobban járhat a bérleti piacon. Annál is inkább, mert a legtöbb albérletért Budapesten minimum 100 ezer forintot kell fizetni (és a vidéki városokban sem sokkal kevesebbet).

A vidéki városokban a piac szűkösebb, mint a fővárosban, és az egyetemi központokra korlátozódik. Itt a fajlagos árak a fővárosi értéknél jóval olcsóbbak, de a kiadó lakások jellemzően nagyobb alapterülete mérsékli a bérleti díj különbségeit a főváros és vidéki nagyvárosok között.

Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is jellemző a befektetési célú vásárlás, hiszen amellett, hogy a betéti kamatok is rekord mélységben vannak, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak azok a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették.