2016 az energiaunió fontos állomásának ígérkezik – hangsúlyozza az Európai Bizottság.
Az energiaunióról közzétett első bizottsági helyzetjelentés áttekinti az elmúlt kilenc hónapban elért haladást, meghatározza a 2016. év fő feladatait, és számos tagállami, regionális és európai szintű szakpolitikai következtetést tartalmaz.
Maroš Šefčovič, a bizottság energiaunióért felelős alelnöke világosan látja a 2016. év feladatait. „Először is az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a karbonszegény gazdaságra való átállás terén. Másodsorban ennek az átállásnak társadalmilag igazságosnak és fogyasztóközpontúnak kell lennie. Harmadsorban pedig az idei évben nyilvánvalóvá vált geopolitikai kihívások nem fognak maguktól megoldódni. 2016 folyamán kell letennünk az alapjait egy megbízható irányítási rendszernek, amely garantálja a beruházók számára nélkülözhetetlen kiszámíthatóságot és átláthatóságot. Összefoglalva: 2016 a kézzelfogható eredmények éve lesz!”
Miguel Arias Cañete éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos kijelentette: „Számomra 2016 elsődleges feladata, hogy elkészüljenek a villamosenergia-piac megfelelőbb működését, a megújuló energiaforrások még nagyobb részarányát, az energiafogyasztás csökkentését és a földgáz-ellátás biztonságát szolgáló jogalkotási javaslatok. Ha ez megtörténik, az EU energiarendszere szilárdabb alapokra helyeződik, és minden adott lesz ahhoz, hogy az EU sikeresen végrehajtsa a karbonszegény energiarendszerre való átállást. Most minden szem a Párizsban zajló tárgyalásokra szegeződik, ahol Európa újból megerősíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett nemzetközi erőfeszítésekben való élenjáró szerepét és elkötelezettségét.”
Az energiaunióról szóló helyzetjelentés az éghajlatváltozás kérdésében külön kiemeli Európa hozzájárulását a párizsi tárgyalási fordulóhoz. Eddig több mint 160 ország ismertette hozzájárulását a párizsi megállapodáshoz; ezek az országok együttesen a globális kibocsátás mintegy 90 százalékáért felelősek. Az EU e folyamat keretében bejelentette, hogy az egész gazdaságra kiterjedő, kötelező erejű célként 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkenti belföldi kibocsátását. A párizsi konferencia utáni időszak fő feladata, hogy minden egyes ország megkezdje vállalásainak konkrét megvalósítását.
Kapcsolódó jelentések
Energiahatékonysági eredményjelentés: a 2020-ra kitűzött 20 százalékos energiahatékonysági cél végrehajtása terén elért eredményeket ismertető jelentés szerint a jelentős előrelépések ellenére a tagállamok közös erőfeszítései a 2020-ra szóló előrejelzésekkel szemben csak 17,6 százalékos elsődlegesenergia-megtakarításnak felelnek meg. A bizottság ugyanakkor továbbra is bízik abban, hogy a 20 százalékos cél teljesíthető, amennyiben a tagállamok maradéktalanul végrehajtják az uniós jogszabályokat, felgyorsítják erőfeszítéseiket, fokozzák ambícióikat és javítják a beruházási feltételeket.
Éghajlat-politikai eredményjelentés: a jelentés tanúsága szerint az EU a gazdasági növekedésnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátástól való függetlenítése terén bizonyult különösen sikeresnek. Ugyanakkor jó úton halad mind a 2020-os 20 százalékos kibocsátás-csökkentési cél, mind pedig a Kiotói Jegyzőkönyv céljainak teljesítése felé. A 2030-as célok teljesüléséhez azonban további erőfeszítések szükségesek.
Energiafogyasztási trendek: az energiafogyasztási trendekről szóló munkadokumentum azt szemlélteti, hogy az előrelépések ellenére a villamosenergia- és földgázpiac teljesítménye elmarad a várttól.
Az európai energiabiztonsági stratégia végrehajtásáról szóló jelentés: ez a jelentés naprakész áttekintést ad arról, hol tart jelenleg az Európai Unió az energiaellátás biztonsága terén, és milyen intézkedések valósultak meg ennek érdekében a stratégia 2014 májusában történt elfogadása óta.
A nukleáris biztonságról szóló irányelv végrehajtásáról szóló jelentés: a jelentés arra a megállapításra jut, hogy a nukleáris biztonságról szóló 2009-es irányelvnek való megfelelés szintje általában kielégítő.
Kőolajkészlet-jelentés: a kőolajkészletekről szóló irányelv előírja a bizottság számára, hogy rendszeresen készítsen jelentést a tagállamokban rendelkezésre álló kőolajkészletekről. Az erről szóló szolgálati munkadokumentum e kötelezettségnek tesz eleget, naprakész helyzetképet adva az EU-ban tárolt kőolajkészletekről.
