Energia- és gazdasági válság elleni alap létrehozásáról döntött az idei évi költségvetési rendelet módosításával a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a főváros az alapból akarja a megnövekedett költségeket fedezni.
A testület a rendkívüli ülésen 18 igennel, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett határozott a rendeletmódosításról.
Az alapba befolyt pénz a közvilágítással, intézményi rezsikiadások emelkedésével, kamatkiadásokkal, közösségi közlekedéssel, továbbá a hátrányos helyzetű budapesti lakosok rezsitámogatásával kapcsolatos többletigények fedezetének biztosítására használható fel.
Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, a költségvetés módosítására azért volt szükség, mert – a többi mellett – az infláció miatt megemelt kamatlábak következtében 7,4 milliárd forinttal drágultak meg a kamatkiadások az idén.
Továbbá az első féléves adatok alapján az látszik, hogy közel 1 milliárd forint szükséges nettó finanszírozási pozícióban ahhoz, hogy a fővárosi intézmények képesek legyenek a megemelkedett energia- és élelemiszerszámlákat kifizetni. A mostani beszerzések már mutatják, hogy a jövő évben akár tízszeres rezsinövekedéssel kell számolni.
A javaslat szerint ez ugyanígy megjelenik a fővárosi közvilágítás működtetése esetében is: 5 milliárd forinttal kerül többe a közvilágítás idén, mint a tervezett összeg.
A BKV idei évi üzleti terve már azzal számolt, hogy állami kompenzáció nélkül 24 milliárd forintos likviditási hiány lép fel a cégnél, amely a napi működést veszélyezteti. Az energiaárak növekedése miatti kormányzati kompenzáció nélkül (14 milliárd forintos összeg) az utolsó negyedévben már likviditási problémák jelentkeznek a BKV-nál – írták.
Rámutattak arra is, hogy a mostani adatok alapján az látszik, hogy a magas inflációs adatok következtében az iparűzési adó a tervezetthez képest 14 százalékos növekedést mutat. Ugyanakkor ez a bevétel csak részben képes finanszírozni a megnövekedett kiadási kockázatokat.
Az elfogadott javaslat értelmében a költségvetés finanszírozhatósága érdekében a Fővárosi Közgyűlés létrehozza az energia- és gazdasági válság elleni alapot, amelynek bevételei az iparűzési adó, az értékesítések, szolgáltatások és az idegenforgalmi adó többletbevétele, valamint a kamatbevételek többlete a tervszámhoz képest.
A testület – 26 igennel és 2 tartózkodás mellett – döntött az energiamegtakarítást célzó, az első fővárosi energiacsomagról is. Ennek értelmében két órával hamarabb lekapcsolják a díszkivilágítást, ami várhatóan, éves szinten körülbelül 792 510 kWh energiamegtakarítást eredményez. Ez az augusztus 15-i piaci (285 forint/kWh) villamosenergia árat figyelembe véve mintegy 226 millió forintos költségmegtakarítást jelent.
A csomagban szerepel a közvilágítás korszerűsítési program is, amely szerint 2024 végéig körülbelül 19 ezer lámpatest cseréjét tervezik. Ezt követően pedig évente 25-30 ezer lámpatest cseréje valósulhat meg, ha külső források – európai uniós finanszírozás vagy Európai Beruházási Bank hitel – rendelkezésre állnak.
Továbbá a fővárosi önkormányzathoz tartozó épületeket nyáron nem lehet 25 Celsius foknál hűvösebbre hűteni, télen pedig 21 Celsius foknál melegebbre fűteni, kivéve az idősotthonokat és az ápolási tevékenységet végző intézményeket.
Karácsony Gergely napirend előtt arról beszélt: „borzasztó nehéz” időszak következik nemcsak a főváros, hanem egész Magyarország és Európa számára is. Hangsúlyozta: ez a ciklus a válságkezelésről szól, amely a koronavírus-járvánnyal kezdődött, majd jött az energia-, a megélhetési válság, és a rekordmértékű aszályt okozó klímaváltozás. A főpolgármester hangsúlyozta: törekedni kell a partneri viszonyra a közgyűlésben, de a magyar és európai politikában is.
(Forrás: MTI, fotó: Kovács Attila)
