Gyorsan nő a kiskorú áldozatok száma, és egyre több az áldozat a fogyatékosok és a romák körében – áll az Európai Bizottság emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló első eredményjelentésében.
Az Európai Bizottság emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló első eredményjelentése szerint az uniós tagállamoknak fokozottabb erőfeszítéseket kell tenniük az emberkereskedelem elleni eredményes küzdelem érdekében.
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Erkölcsileg és jogilag is elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan, hogy Európában a 21. században embereket bocsátanak áruba és zsákmányolnak ki. Személyes, kollektív és jogi felelősségünk, hogy ennek véget vessünk. Szigorú és előremutató jogszabályi keretrendszert alakítottunk ki ennek érdekében. Legfontosabb feladatunk most e keretrendszer maradéktalan végrehajtása, a felelősök bíróság elé állítása és az áldozatok maradéktalan védelmének és támogatásának biztosítása.”
Myria Vassiliadou, emberkereskedelem elleni uniós koordinátor így nyilatkozott: „Az emberkereskedelem elleni uniós irányelv 2011. évi elfogadásának jelentős szerepe volt abban, hogy felismertük, az emberkereskedelem az EU-ban is jelentős méreteket ölt, és felszámolásához az eszközök széles skáláját kell mozgósítanunk a büntetőjogtól a megelőző intézkedésekig. A most elfogadott jelentésben bemutatott trendek és kihívások egyértelműen azt mutatják, itt az ideje, hogy a tagállamok fokozottabb erőfeszítéseket tegyenek az irányelv eredményes végrehajtása és előírásainak teljesítése érdekében.”
A jelentés megállapításai szerint az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak száma 2013–2014-ben az EU-ban elérte a 15 846 főt. A jelenség bejelentésével kapcsolatos nehézségek miatt azonban az áldozatok tényleges száma valószínűleg jóval magasabb a nemzeti hatóságok által regisztráltnál. A jelentés szerint továbbra is a szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem a legelterjedtebb (a regisztrált áldozatok 67 százaléka), ezt követi a munkaerő-kizsákmányolás (a regisztrált áldozatok 21 százaléka). A regisztrált áldozatok több mint háromnegyede nő (76 százalék), legalább 15 százaléka pedig gyermek.
Az egyik leggyorsabb növekedést éppen a kiskorú áldozatok száma mutatja. Ugyancsak egyre több az áldozat a fogyatékosok és a romák körében. A jelentés az emberkereskedelem és az egyéb bűncselekmények, valamint a jelenlegi migrációs válság legkiszolgáltatottabb áldozatainak kizsákmányolása közötti összefüggésekre, továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy az internet és az új technológiák egyre nagyobb szerepet játszanak az áldozatok toborzásában.
Az emberkereskedelem elleni küzdelem legfontosabb kihívásainak kezelése érdekében az uniós tagállamoknak maradéktalanul és pontosan végre kell hajtaniuk az emberkereskedelem elleni uniós irányelv rendelkezéseit. Növelni kell a nyomozások és az elkövetők elleni eljárások számát, megfelelő mechanizmusokat kell létrehozni az áldozatok korai azonosítása és védelme érdekében, és meg kell erősíteni az emberkereskedelem megelőzését célzó intézkedéseket – hangsúlyozza az Európai Bizottság közleménye.
Emberkereskedelem
Az emberkereskedelem az alapvető jogok megsértése, amelyet kifejezetten tilt az Európai Unió Alapjogi Chartája. Elkövetését az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikke is a bűncselekmények közé sorolja.
A 2011-ben elfogadott emberkereskedelem elleni uniós irányelv áldozatközpontú megközelítést alkalmaz – figyelembe véve a nemi dimenziót is –, és hatálya egyebek mellett kiterjed a büntetőjogi rendelkezésekre, az elkövetőkkel szembeni bűnvádi eljárásra, az áldozatok támogatására és jogaik büntetőjogi eljárás során való érvényesítésére, a megelőzésre és a végrehajtás nyomon követésére.
Ezenfelül az emberkereskedelemre vonatkozó 2012–2016-os uniós stratégia 40 konkrét, gyakorlati intézkedést állapított meg az emberkereskedelemmel szemben, az áldozatok védelmét és jogait helyezve ezek homlokterébe.
