A magyar gazdaság kikerült az elmúlt 10 évet jellemző „zsibbadtságból” – írja a Morgan Stanley elemzője, aki szerint az idén 3,5, jövőre 2,5 százalékkal nőhet a GDP, az alapkamat pedig még a harmadik negyedév folyamán 1,3 százalékra csökkenhet.
A magyar gazdaság helyzete stabilabbá vált, a monetáris politika mozgástere nőtt – olvasható a Morgan Stanley friss összegzésében. A bank nemrégiben emelte meg a magyar gazdaság bővülésére adott prognózisait: az idén 3,5, jövőre 2,5 százalékos ütemet vár (a korábbi előrejelzés 2,9, illetve 2,3 százalék volt). Ezek optimistább prognózisok, mint amilyenek az Európai Bizottság vagy az IMF legfrissebb előrejelzéseiben szerepelnek: a bizottság 2015-re 1,8, 2016-ra 2,2 százalékos, a Valutaalap 2015-re 2,7, 2016-ra 2,3 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.
A gazdaság egyre kevésbé sérülékeny: a folyó fizetési mérleg többlete az idén elérheti a GDP 5 százalékát, és bár a külső adósság (legutóbbi adatok szerinti) 121 százalékos szintje továbbra is magas, az elmúlt években ez a mutató is jelentősen csökkent (2010-ben még 147 százalék volt) – írja Pasquale Diana, az amerikai befektetési bank elemzője.
Monetáris politika: bővül a mozgástér
A monetáris politika mozgástere a devizahitelek forintosítása következtében bővült, a háztartási devizahitelek februári forintosítása (a GDP 11 százalékának megfelelő összegben) csökkentette a külső sérülékenységet, a monetáris politika átviteli mechanizmusát pedig hatékonyabbá tette.
A Magyar Nemzeti Bank június 23-án 15 bázisponttal, 1,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, amit egy óvatos hangvételű közleményben indokolt meg. A szintén a héten közzétett inflációs jelentésben az idei inflációs prognózist valamelyest megemelte (0-ról 0,3 százalékra), a 2016-ost ugyanakkor csökkentette (2,6-ről 2,4 százalékra), utóbbit részben a bázishatások, részben a sertéshús áfájának csökkentése miatt. Az inflációs kockázatokat ugyanakkor a jegybank valamelyest erősebbnek tekinti, mint korábban – mutat rá Pasquale Diana. A jelentésben vázolt három „kockázatos forgatókönyv” közül kettő a monetáris feltételek szigorítását vetíti előre, emellett a jegybanki szakemberek úgy látják: csökkent az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázata (egy hónappal korábban a jegybank ezt a kockázatot még stabilnak tekintették).
A kamatdöntést követő közlemény szerint „az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat”, ami arra utalhat, hogy az MNB szerint a kamatcsökkentési ciklus még nem ért véget. A Morgan Stanley elemzője mindennek alapján arra számít, hogy a harmadik negyedévben – esetleg két, 10 bázispontos vágás eredményeként – további 20 bázisponttal csökken az alapkamat, majd hosszabb ideig – legalább 2016 második feléig – 1,3 százalékon marad.
Mi következik?
A KSH július 8-án teszi közzé a fogyasztói árak júniusi alakulásáról szóló jelentését. A Morgan Stanley üveggömbje szerint az éves infláció a májusival megegyező szinten, 0,5 százalékon marad, ami a legmagasabb prognózisok közé tartozik.
A másik fontos júliusi esemény 10-ére várható: a Moody’s ekkor vizsgálja felül a magyar államadósság besorolását. A gazdasági növekedés gyorsulása és a külső finanszírozási mutatók javulása nyomán Magyarország közelebb került a befektetési státushoz – írja Pasquale Diana, aki szerint a Moody’s valószínűleg csak 2016-ban javít Magyarország osztályzatán, de a kilátásokat már most javíthatja (stabilról pozitívra). Legutóbbi döntéseiben az S&P és a Fitch is javított: az előbbi az osztályzaton, az utóbbi a kilátásokon. A hitelminősítők szemében a külső adósságállomány csökkenésének gyorsulása további érv lehet a besorolás javítása mellett – hangsúlyozza a Morgan Stanley elemzője. (Magyarország mindhárom hitelminősítőnél egy osztályzatra van csak a befektetésre javasolt szinttől; az S&P szeptemberben, a Fitch novemberben vizsgálja felül besorolását.)
