A társaságiadó-törvény szabályai akadályokat gördítenek a külföldi személyek részére történő ingyenes eszközátadások elé. Ez jelenleg több, nemzetközi vállalkozáscsoporton belüli restrukturálás hatékony és egyszerű megvalósítását akadályozza. Az Európai Bíróság nemrégiben napvilágot látott ítélete alapján azonban feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal.
A társaságiadó-törvény szerint a belföldi személyek részére adott ingyenes juttatások – így a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, ellenérték nélkül vállalt kötelezettség – akkor vonhatók le az átadó vállalkozás társaságiadó-alapjából, ha a juttató rendelkezik a juttatásban részesülő személy nyilatkozatával. A nyilatkozatban az átvevő igazolja, hogy a társasági adójának alapja a támogatás nélkül sem lenne negatív.
Ha azonban a juttatásban részesülő személy külföldi, akkor kizárt az ingyenes juttatás adóalapból történő levonhatósága – függetlenül a nyilatkozat meglététől. Ez a szabály pedig hátráltatja az olyan, nemzetközi vállalatcsoporton belüli átstrukturálások megvalósítását, amely során egy magyar tagvállalat ad át ingyenesen pénzeszközöket (akár likviditásmenedzsment céljából, akár egyéb okból) egy nem magyar csoportvállalatnak. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint a szabály gátolja a magyar vállalkozások törekvéseit is, hogy akár tőlük független, nem magyar vállalkozások, szervezetek részére támogatást nyújtsanak.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete az „F.E. Familienprivatstiftung Eisenstadt” ügyben
Az Európai Bíróság közelmúltban napvilágot látott, C-589/13. szám alatt az „F.E. Familienprivatstiftung Eisenstadt” ügyben hozott ítélete alapján azonban a magyar társaságiadó-törvény fenti szabálya ellentétesnek tűnik az Európai Unió jogával. A hivatkozott ügy osztrák magánalapítványok adózásával kapcsolatos. Az osztrák jog szerint az ottani magánalapítványok akkor érvényesíthetik a társaságiadó-alapjukban a kedvezményezettek részére történő támogatásuk összegét, ha a támogatás kedvezményezettje adóköteles Ausztriában. Abban az esetben viszont, ha a kedvezményezett más tagállami illetőségű és a két ország közötti kettős adóztatási egyezmény alapján mentesül a támogatások utáni osztrák adókötelezettség alól, a magánalapítvány által adott támogatás költsége nem vonható le a társaságiadó-alapból.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a fenti rendelkezés sérti a tőke szabad mozgását, mivel végső soron visszatartja az alapítványokat attól, hogy külföldi kedvezményezettek részére nyújtsanak támogatásokat. A Bíróság vizsgálta azt is, hogy az osztrák adótörvényben foglalt korlátozás objektíven igazolható-e, de ezt sem tartotta megállapíthatónak és kimondta: a vizsgált osztrák adószabály ellentétes az európai joggal.
Az osztrák ítélet hatása a magyar társaságiadó-szabályra
Az Európai Bíróság által vizsgált ügy sok hasonlóságot mutat a magyar társasági adó azon szabályával, amely nem engedi meg a társaságiadó-alapból levonni a külföldi személyek részére nyújtott támogatások értékét. Barta Péter szerint az osztrák ítélet fényében eléggé valószínű, hogy egy erre vonatkozó eljárás során az Európai Bíróság ítélete kimondaná: a fenti magyar szabály is sérti a tőke szabad mozgását és ezért ellentétes az európai joggal.
Elvileg az Európai Unió jogába ütköző adószabályt a vállalkozások nem kötelesek figyelembe venni és ezért a magyar vállalkozások már most is hivatkozhatnának arra, hogy a külföldi partnereik részére teljesített ingyenes eszközátruházásokat ugyanazon mérce szerint kell megítélni, mintha az átadásban részesülő személy magyar lenne. Bátorság kell azonban ahhoz, hogy az európai jogra és egy precedens európai bírósági ítéletre való hivatkozással egy magyar vállalkozás a magyar adótörvény jelenleg hatályos rendelkezéseitől eltérő álláspontot fogadjon el és alkalmazzon.
A Jalsovszky Iroda szakértője szerint biztonságosabb megoldásnak tűnik, ha az érintett adózó bejelentést tesz az Európai Bizottságnál, amely saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A legfrissebb tapasztalatok alapján az Európai Bizottság e téren egyre aktívabb, és bejelentések alapján több kötelezettségszegési eljárást is megindított már Magyarországgal szemben. Az eljárás eredményeként a Bizottság megállapíthatja a magyar szabály EU-ellenességét, amely alapján Magyarország – elvileg – köteles lenne a társaságiadó-törvényt megfelelően módosítani.
