Tavaly novemberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 496 ezer volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban és 26 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2020 szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 476 ezret, ami 41 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakában mértnél. A KSH szerint a csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta: előbbiek száma 27 ezerrel, utóbbiaké pedig 21 ezerrel csökkent. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma 8 ezerrel, 0,2 százalékkal emelkedett.

Tavaly novemberben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,6 százalékos volt, ami az októberi értéknél 1,0 százalékponttal magasabb volt, és az előző év novemberit is kismértékben meghaladta.

Tavaly szeptember-novemberben a 15-64 évesek közül 4 millió 397 ezren minősültek foglalkoztatottnak, 38 ezerrel kevesebben az előző év azonos időszakánál. A korcsoport foglalkoztatási rátája 0,1 százalékponttal 70,2 százalékosra csökkent. A foglalkoztatottak számának csökkenése megjelent a munkanélküliek számának 39 ezres emelkedésében kiegészülve a munkaerőpiacra frissen belépők alig mérhető népességgel. A 15-64 éves népességben 48 ezerrel 1,668 millióra csökkent a foglalkoztatási szempontból inaktív népesség, ami megegyezik a korosztály lélekszámának csökkenésével.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 15 ezerrel 269 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal 27,2 százalékra csökkent.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,2 százalékra mérséklődött a foglalkoztatottak számának 44 ezres csökkenése miatt. Az 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 20 ezerrel, 715 ezerre, a foglalkoztatási ráta – részben demográfiai okból – 3,9 százalékponttal, 60,9 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent, 2 millió 433 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk azonban – részben demográfiai okból – 0,2 százalékponttal, 77,7 százalékra nőtt. A 15-64 éves nőknél a foglalkoztatottak létszáma 33 ezerrel, 1 millió 964 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 62,6 százalékra csökkent.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európa 2020 stratégiában 75 százalékos célértéket tűzött ki Európai Unió 2020-ra – a foglalkoztatási ráta Magyarországon 75,6 százalékos volt, a koronavírus-járvány miatti átmeneti visszaesést követően ismét elérte a célértéket. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,8, a nőknél 67,4 százalékos volt.

Az előző hónaphoz viszonyítva 9 ezerrel, 190 ezerre csökkent a munkanélküliek száma 2020 novemberében, a 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál.

A 2020. szeptember-novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

A nőket magasabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat, de a férfiak körében következett be nagyobb mértékű növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Tavaly szeptember-novemberben a férfiak körében a munkanélküliek száma 26 ezerrel, 110 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A nők esetében a munkanélküliek száma 14 ezerrel, 94 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,5 százalékra emelkedett.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 12,3 százalékra csökkent. A munkanélküliek közel egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,6 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett szeptember-novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

A munkanélküliség átlagos időtartama 11,5 hónap volt, a munkanélküliek 32,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 24,0 százalékkal, 297 ezerre nőtt 2020. november végén az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH.

A magyar munkaerőpiac ellenálló volt a koronavírus-járvány őszi, második hullámának elején – kommentálták a KSH adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője közölte, a járvány első hullámát követően erős visszapattanást mutatott a magyar munkaerőpiac, ismét a történelmi csúcs közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma, amely ugyan az őszi, második hullámban csökkent, de novemberre ismét 4,5 millió közelébe emelkedett a létszám.

A Takarékbank becslése szerint tavaly 4,3 százalékos átlagos munkanélküliség lehetett, idén pedig 3,9 százalékra csökkenhet a KSH módszertana szerint számított mutató.

Hozzátette, munkaerő-közvetítői és szakszervezeti forrásokból lehet tudni, hogy a magyar munkaerőpiacon ismét látszik némi leépítési hullám elsősorban a turizmus-vendéglátásban, viszont aki elveszti az állását az láthatóan talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában.

Az elemző szerint a teljes bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog, de az eddigi adatok azt mutatják, hogy a vírus által kevésbé érintett szektorokban továbbra is változatlanul kétszámjegyű a bérdinamika.

Kiemelte, a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a honvédelem és rendvédelem keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője közölte, hogy míg a koronavírus második hulláma, illetve az elrendelt korlátozások miatt inkább visszaesésre számítottak, a foglalkoztatás az előző hónaphoz képest bővült, és az éves visszaesés mértéke is csökkent. A foglalkoztatottak száma így is elmaradt az egy évvel korábbitól, de ennek mértéke csekély, tehát a koronavírus hatása a munkaerőpiacra visszafogott volt, részben a kormányzati bértámogatásoknak is köszönhetően.

Az elemző megjegyezte, hogy míg éves alapon az elsődleges munkaerőpiac még némi javulást is mutatott, visszaesett a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma, utóbbi arra utalhat, hogy gazdasági problémáknál először a más országokból származó munkavállalókat építik le.

A következő hónapok adatai változatosan alakulhatnak: egyrészt megjelenhetnek a novemberi korlátozó intézkedések hatásai is, másrészt azonban a vakcina megjelenése fokozatosan elősegítheti a visszatérést a normális kerékvágásba – írta az elemző.

(Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt)