„A mai nappal kezdődő 2017. évi európai szemeszter döntő jelentőségű lesz Európa számára a gazdasági és társadalmi fordulat megvalósítása tekintetében” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
„A mai nappal kezdődő 2017. évi európai szemeszter döntő jelentőségű lesz Európa számára a gazdasági és társadalmi fordulat megvalósítása tekintetében. Meggyőződésem, hogy képesek vagyunk erre. Ezért a Bizottság ma pozitív költségvetési irányvonalat ajánl a fellendülés és az Európai Központi Bank monetáris politikájának támogatása érdekében, hogy ne egyedül ere az intézményre háruljon a helyzet kezelése. Minden tagállamnak ki kell vennie részét a feladatokból: azoknak az országoknak, amelyek megengedhetik maguknak, fokozniuk kell a beruházási tevékenységet, a szűkebb költségvetési mozgástérrel rendelkezőknek pedig a reformokra és a növekedésbarát költségvetési konszolidációra kell összpontosítaniuk” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker.
Európában törékeny, ám viszonylag rugalmas, munkahelyteremtéssel párosuló fellendülés tapasztalható. Az unió GDP-je már magasabb, mint a válság előtt. A munkanélküliség csökkenőben, a beruházás pedig ismét növekvőben van. Nem szabad azonban elégedetten hátradőlnünk. Az élénkülésnek eddig lendületet biztosító „hátszél” lecsendesedőben van. A válság öröksége – a társadalmi hatás, az állam és a magánszektor jelentős adósságállománya, a nemteljesítő hitelek nagy aránya – továbbra is széles körben érezteti hatását – olvasható a bizottság közleményében.
A jelentés megerősíti, hogy a fellendülés munkahelyteremtő jellege egyre erősödik, ami többek között a számos tagállamban nemrégiben végrehajtott strukturális reformoknak köszönhető. 2013 óta 8 millió új munkahely jött létre, ebből csaknem 5 millió a hivatalban lévő Bizottság megbízatása alatt. Az uniós munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkent, és 2016 szeptemberében 8,5 százalékra (az euróövezetben 10 százalékra) mérséklődött, ami 2009 óta (illetve az eruóövezetben 2011 óta) a legalacsonyabb szint. Ezzel egyidejűleg a 20–64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 71,1 százalékot ért el (2016 második negyedévében), így most először haladta meg a 2008-ban mért adatot. Ez azt jelenti, hogy az Európa 2020 stratégiában 2020-ra kitűzött 75 százalékos foglalkoztatási cél – a jelenlegi tendencia fenntartása esetén – elérhető közelségbe kerülhet. A tagállamok közötti konvergencia első jelei ellenére a foglalkoztatási és szociális eredmények jelentősen eltérnek az egyes országokban. A munkanélküliség és a szegénység Európa számos régiójában továbbra is kiugróan magas. A nagymértékű egyenlőtlenségek visszavetik a gazdasági teljesítményt és a fenntartható növekedés potenciálját.
A jelentés rávilágít arra is, hogy milyen mértékű reformokat hajtottak végre a tagállamok. A jelentést az Európai Bizottság és az Európai Tanács együttesen fogadja el.
A költségvetésiterv-javaslatok értékelése
A bizottság elvégezte az euróövezeti tagállamok 2017. évi költségvetésiterv-javaslatainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.
- Öt ország (Németország, Észtország, Luxemburg, Szlovákia és Hollandia) költségvetésiterv-javaslata megfelel a Paktum 2017-re vonatkozó rendelkezéseinek.
- Négy ország (Írország, Lettország, Málta és Ausztria) költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a Paktum 2017-re vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok tervei bizonyos fokú eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céljuk teljesítéséhez vezető kiigazítási pályától.
- Hat ország (Belgium, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Szlovénia és Finnország) költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Paktum 2017-re vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok költségvetésiterv-javaslatai jelentős eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Finnország azonban kérte a strukturális reformokra vonatkozó rendelkezés és a beruházásokra vonatkozó rendelkezés alkalmazását. Annak vizsgálata során, hogy Finnország jogosult-e igénybe venni ezeket a rendelkezéseket, a Bizottság figyelembe fogja venni a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket övező bizonytalanságokat, ami kihathat a megfelelés értékelésére is. Litvánia a változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatában kérte a strukturális reformokra vonatkozó rendelkezés alkalmazását. A rugalmasság iránti kérelmek teljes körű értékelésére mind Finnország, mind Litvánia esetében az európai szemeszter rendes ciklusában, a 2017. évi stabilitási program értékelésével összefüggésben fog sor kerülni.
Túlzotthiány-eljárások
A jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozó (azaz túlzotthiány-eljárás alatt álló) három ország esetében:
- Franciaország költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a Paktum 2017-re vonatkozó rendelkezéseinek, mivel a Bizottság 2016. őszi előrejelzése azt prognosztizálja, hogy az államháztartási hiány 2017-ben valamivel kisebb lesz a Szerződésben a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéknél, bár a költségvetési kiigazítás jelentősen elmarad az ajánlott szinttől, és a korrekció változatlan szakpolitika mellett 2018-ban nem lesz fenntartható.
- Spanyolország költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Paktum 2017-re vonatkozó rendelkezéseinek. Mindamellett, hogy a Bizottság tudatában van az előrejelzések változatlan szakpolitikát feltételező voltának, 2017-es előrejelzése szerint sem a közbenső államháztartási hiánycél nem teljesül, sem az ajánlott költségvetési kiigazítás nem valósul meg.
- Portugália költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Paktum 2017-re vonatkozó rendelkezéseinek, bár az eltérés várhatóan csak csekély mértékben lépi túl azt a határt, amelyen felül már jelentősnek minősül. A kockázatok tehát úgy tűnik, kezelhetők, amennyiben a portugál állam meghozza a szükséges költségvetési intézkedéseket. A jelenleg a korrekciós ághoz tartozó Portugália az előrejelzések szerint idén az ajánlásoknak megfelelően tiszteletben fogja tartani Szerződésben a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket. Amennyiben kellő időben sikerül megvalósítania a túlzott hiány fenntartható korrekcióját, az ország 2017-től kezdődően átkerülhet a prevenciós ágba.
- Portugália és Spanyolország október közepére benyújtotta költségvetésiterv-javaslatát, valamint a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése alapján 2016. augusztus 8-án elfogadott felszólító tanácsi határozatok nyomán megtett intézkedésekről készült jelentését. A Bizottság időközben megvizsgálta ezeket a dokumentumokat, és strukturált párbeszédet kezdett az Európai Parlamenttel. A bizottság végül arra a következtetésre jutott, hogy a túlzotthiány-eljárást mindkét tagállam esetében indokolt felfüggeszteni. Emiatt többé nem áll fenn az a helyzet, amely indokolná, hogy a bizottság kezdeményezze az európai strukturális és beruházási alapokból származó finanszírozás részleges felfüggesztését, ezért ilyen javaslatot a bizottság nem terjeszt elő.
