Elkészült a Nemzeti Építészetpolitika

A kormány január végén hirdetett meg egy átfogó, 17 pontból álló építésügyi reformot (1032/2015. kormányhatározat). Ennek 15. pontja volt „a Nemzeti Építészetpolitika kidolgozása egy olyan minőségű kiadvány formájában, mely a nemzetközi példákhoz hasonlóan képviseli a hazai építészet irányelveit”. A 17 ponthoz különböző határidőket rendel a határozat, a Nemzeti Építészetpolitika esetében ez március 31.

A dokumentum megszületését nagyjából egy évtizedes szakmai előkészítés és egyeztetés előzte meg – áll a Miniszterelnökségi Sajtóiroda által a KamaraOnline-nak küldött válaszban. „A kiadvány a rendkívül igényes grafikai tervezésnek és a magyar építészetet bemutató kitűnő fotóanyagnak köszönhetően egy nívós építészeti album színvonalán mozog.  A nemzeti vagyon jelentős része is épületekben és egyéb műtárgyakban testesül meg. Az építőiparunk az európai piac része, ezért korszerűnek és versenyképesnek kell lennünk, amihez elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés. A preambulum megfogalmazza, hogy az építészet közvetlenül meghatározza a környezetünk minőségét, ezáltal az emberi lét méltóságát. Ugyanakkor a nemzeti identitásnak is fontos része és komoly társadalmi és gazdasági összefüggései is vannak. Az építés olyan szerteágazó területekkel is összefüggésben van, mint a munkahelyteremtés, a turizmus vagy az országimázs.  A Nemzeti Építészetpolitika a meglévő épített örökségünk és az innovatív új épületek, a hagyományok és a kreativitás együttes fontosságát hangsúlyozza. Az elvi alapokon túl olyan gyakorlati kérdésekkel is foglalkozik, mint a minőségi tervezés és kivitelezés feltételei és ehhez kapcsolódóan a minőségügy, vagy a jogszabályi környezet és az intézményrendszer. Nem maradhatott ki természetesen a fenntarthatóság napjainkban rendkívül aktuális témája sem, amihez az innováció, a fenntarthatóság és a jó életminőség hármasát jelentő okos városok is hozzákapcsolódnak.”

Egységes beruházás-módszertan

Május 31-én járt le a határideje egy hasonlóan nagyszabású feladatnak, a közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve uniós forrásból megvalósuló építési beruházások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó egységes módszertani rendszer kidolgozásának (17. pont). Ez a beruházások átláthatóságát, nyomon követhetőségét és a fenntartható üzemeltetést szolgálná. Ezen a ponton is van előrelépés.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara közösen kidolgozott egy kilenc fázisú tervezői feladat struktúra rendszert, amely a jelenlegi tervezési jogszabályok átalakítására, a „Tervezési Szolgáltatási Rendszer” reformjára tesz javaslatot. A modell tartalmazza a tervezési folyamat struktúráját, feladatait, tartalmi követelményeit és az európai modellhez történő illesztését. A Miniszterelnökség a kidolgozott rendszert figyelembe véve, a két szakmai szervezet együttműködésével alapozza meg a beruházások előkészítésére, nyomonkövetésére és fenntartására vonatkozó összetett beruházói, mérnöki, pénzügyi, minőség ellenőrzési feladatok rendszerét.

Társadalompolitikai célok

A kormányhatározat olyan építészeti és építésügyi feladatokat irányoz elő, amelyek többek között olyan társadalompolitikai célkitűzéseket szolgálnak, mint a szolgáltató állam megteremtése, a bürokrácia csökkentése és a dereguláció, vagyis a jogszabályi környezet egyszerűsítése, áttekinthetőbbé, jobban kezelhetővé tétele – hangsúlyozzák a Miniszterelnökség szakemberei. „Mivel az építészetnek ilyen komoly társadalompolitikai összefüggései vannak, közvetlenül a Miniszterelnökséghez tartozik, mint stratégiai fontosságú terület, ami jelzi, hogy a kormányzat kiemelten kezeli ezt a területet. Bár szerteágazó területekről van szó, a cél az, hogy ne kis részfeladatokat oldjunk meg, hanem átfogóan, egységes koncepció alapján fejlesszük az építészetet és az építésügyet és egyúttal tisztázzuk a szereplők kompetenciáját, hatáskörét és egymáshoz való viszonyát is”.

A kormányhatározat pontjaiban meghatározott témák kidolgozásán jelenleg tizenhét munkacsoport dolgozik, amelyekbe a kormányzat képviselői mellett az egész országból minden érdekelt szakember, szakmai szervezet, oktatási intézmény is meghívást kapott.

Hamarosan újabb határidők járnak le. Június 30-ig felül kell vizsgálni a települések külterületein való építkezés lehetőségeit, ki kell dolgozni a Balatonra mint kiemelt üdülőkörzetre vonatkozó terveket, el kell készíteni az állami tulajdonú középület-állomány kataszterét, és felül kell vizsgálni a főépítészi tevékenységhez kapcsolódó jogszabályokat is.