Riasztó 2018-as adatok láttak napvilágot a magyarok hitelfelvételi kedvével kapcsolatban: az újonnan folyósított lakáshitelek volumene meghaladta a 800 milliárd forintot, a személyi hiteleké 11 hónap után 414 milliárd forintnál tartott.
Hiába a magasabb kamat és a szintén magas törlesztőrészlet, ez sem tántorítja el a bankok ügyfeleit a kiszámíthatóbb konstrukcióktól – írja a napi.hu. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csaknem 420 milliárd forinttal vettünk fel több hitelt annál, mint amennyit törlesztettünk, ennek köszönhetően november végére a hitelállomány megközelítette a 6150 milliárd forintot – ez három és féléves rekordnak számít.
Persze, a hitelfelvételek összege és mennyisége elmarad a gazdasági válság előtti években tapasztaltaktól, akkor ugyanis évente ezer milliárd forint fölötti volt a nettó hitelfelvétel volumene.
Ami a lakáshiteleket illeti, 2018 novemberének végéig 792 milliárd forintnyi lakáskölcsönt folyósítottak a hitelintézetek, ez 35 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Tekintettel arra, hogy novemberben 72,3 milliárd forintnyi hitelszerződés is bent volt a hitelintézeteknél, az év egészére kivetítve a folyósítás mennyisége minden bizonnyal meghaladta a 800 milliárd forintot is – emeli ki a napi.hu.
Megfigyelhető tendencia, hogy a lakosság egyre inkább választja a kiszámíthatóbb hiteleket, ezt támasztja alá, hogy a lakáshitelt és a személyi hitelt igénylők többsége hosszú kamatperiódust választ – ez egyébként egybecseng a Magyar Nemzeti Bank törekvéseivel is. A lakosság annak ellenére választja az 5-10 éves kamatperiódusú konstrukciókat, hogy átlagos kamatuk 5,18 százalék, magyarul egy 10 millió forintos lakáshitelnél a havi törlesztőrészlet csaknem 18 ezer forinttal magasabb, mint a változó kamatozású hiteleknél.
Ami a személyi hiteleket illeti, 2018 első tizenegy hónapjában 414 milliárd forintnyit folyósított a hazai pénzügyi szektor, ez a másfélszerese az egy évvel korábban mért adatoknak. Akárcsak a lakáshitelek esetén, itt is a hosszabb kamatperiódusú hitelkonstrukciókat preferálták jobban, az igénylők 52,4 százaléka választotta az ötévesnél hosszabb kamatfixálású kölcsönöket.
Az is megfigyelhetp, hogy amíg a válság előtt hatalmas népszerűségnek örvendtek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, addig ma már nem igazán hajlandó senki jelzálogot tetetni a lakására – az ilyen kölcsönök folyósított mennyisége 2018 első tizenegy hónapjában csupán 25 milliárd forint volt, alig kétharmada a 2017-es összegnek.
