Az MNB Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamat mértékét 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte. A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott az alapkamaton, akkor 15 bázisponttal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
A tanács az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében indította el a kamatemelési ciklust – írták a kamatemelést indokló közleményben.
Az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, valamint az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta a testület. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, megítélésük szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamat 0,9 százalékos szintjére történő emelése indokolt.
Az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A közlemény kiemeli: az MNB felfelé módosított növekedési előrejelzése szerint az idén a magyar gazdaság 6,2, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül. 2021 májusában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció 3,4 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest a fogyasztóiár-index nem változott, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt.
Az infláció az MNB várakozásainak megfelelően alakult, azonban annak szerkezete megerősíti az újranyitáshoz kapcsolódó felfelé mutató inflációs kockázatok megjelenését. A kereslet gyors helyreállása lehetőséget ad az év eleje óta megemelkedett alapanyag-költségek fogyasztói árakban történő érvényesítésére. Április óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése gyorsult, miközben az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek.
Az infláció az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrását követően a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken 4 százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik. Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleraciasávba süllyed és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.
2021 első negyedévében a hazai GDP 2,0 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, míg 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. A beérkezett adat érdemben meghaladta az előzetes várakozásokat. A bérdinamika a járvány ellenére élénk maradt, miközben a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, ami megfelelő alapot adott a gazdasági élet újraindításához. Az európai átlagnál korábbi nyitás következtében a gazdaság helyreállása a második negyedévben jelentősen felgyorsul. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét. Az ipar gyors kilábalását a kiskereskedelem követi, míg a járványnak leginkább kitett szolgáltatószektor kilábalása jobban elhúzódik.
Az előrejelzési horizonton a historikusan magas beruházási ráta tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a külpiacok helyreállásával 2021-ben már érdemi javulást mutat. A korábbi években kiépült új exportkapacitások termelése beindul, amivel az export bővülése a teljes előrejelzési horizonton a GDP-növekedés fontos forrása marad. A lakossági kereslet a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan élénkül. Az MNB felfelé módosított növekedési előrejelzése szerint az idei évben a magyar gazdaság 6,2, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját, illetve a 2021. augusztus 2-ától kibővülő mandátuma alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját is – erősítették meg a közleményben.
Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba. Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása – mondta.
Ezzel együtt a kamatfolyosó változatlan marad, ugyanakkor az alapkamat lesz újból az irányadó eszköz. Megtartották az egyhetes betétet, a ráta beáll majd az alapkamat szintjére közlése szerint.
Kitért arra: a jegybank kivette a részét a válságkezelésből, már zöld-, és fenntarthatósági mandátuma is van. Tavaly 6 ezer milliárd forintnyi, idén további 3300 milliárd forint forrást mozgósítottak a válságkezelésre és az újraindításra. Ez az egyik legerőteljesebb jegybanki részvétel a járvány elleni küzdelem finanszírozásában. Hangsúlyozta, hogy az újraindítás sikerült, a helyreállítás megindult. Az idei és a jövő évre is biztatóak az előrejelzések.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke közölte: a kamatciklus elindításával a jegybank a leghatározottabban lép fel az áremelkedés ellen. Havonta hoznak döntéseket, az emelés az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá válásáig tart. A kockázatok most egyértelműen felfelé mutatnak – mondta.
Kandrács Csaba alelnök elmondta: Európában egyedülállóan a törlesztési moratórium csillapította a járvány miatti bizonytalanságot. Tavaly márciustól családok százezreinek jelentett kedvező lehetőséget, vagy mentőövet, a járvány elleni védekezés kulcselemeként. Augusztus végén, szeptember elején döntenek majd várhatóan a moratóriumban való további részvétel feltételeiről. Abban maradni kizárólag a rászorulóknak érdemes. Mindenkit arra ösztönzött, hogy kezdjen el törleszteni. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe – jelezte. Azt javasolják a bankoknak, hogy a szerződésmódosítási díjat töröljék el akkor, ha valaki az előírtnál nagyobb összeg fizetésével folytatná a hitele törlesztését.
Patai Mihály alelnök szerint a jegybank keddi új fejezetet nyitó, egyhangú döntése fontos volt a magyar gazdaság újraindítása szempontjából. A kamatemelési periódust követően ugyanakkor az MNB mérlegfőösszege bővülését meg kell állítani. Az Nhp hajrá! program sikeres volt, 60 ezer szerződést kötöttek, jelenleg 2900 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a rendelkezésre álló 3 ezerből, így az a következő hetekben lezárulhat. Fontos lesz újragondolni a folytatást – jelezte. A Növekedési kötvényprogram (Nkp) szintén sikeres, 71 kötvénykibocsátás történt 1400 milliárd forint értékben. Ezt a programot megtartják, fő funkciója a magyar tőkepiac építése – közölte.
A várakozásoknak megfelelő mértékű volt a jegybanki kamatemelés az MTI által megkérdezett elemzők szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy az egyhetes betéti kamat feltehetően csütörtökön változik 0,75 százalékról 0,90 százalékra. Az idén szeptemberben és decemberben várnak további kamatemelést, amit jövő márciusban további lépés követhet, azonban a jövő év közepétől várhatóan mérséklődő infláció miatt már nem számítanak további szigorításra. Az év végére 1,25, a jövő év márciusától 1,50 százalékos alapkamatot és egyhetes betéti kamatot várnak. A kamatok vártnál gyorsabb emelkedése miatt az év végi előrejelzésüket 1,50 százalékra módosítják, de továbbra is arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így 1,65 százalékig emelkedhet az alapkamat.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője némileg meglepőnek nevezte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait 4 százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte. Ez arra utal szerinte, hogy a jegybank a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordít az egyensúlyi mutatók javítására, melynek része az elsődleges célját jelentő infláció is. Hozzátette: szintén a várakozásoknak megfelelő, hogy az Nhp Hajrát a keret kimerülésével kivezetik, ám az eszközvásárlási program egyelőre fennmaradt.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kiemelte: az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét, a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Kitért arra, hogy a közlemény megjelenését követően azonnal erősödni kezdett a forint, mivel hangsúlyozták, hogy nem egyszeri szigorító lépésről van szó. Amennyiben a jegyzés marad a trendcsatornában, forinterősödés várható a következő időszakban.
Úgy vélte, a gazdaság újraindulása miatt a következő hónapokban számítani lehet a szolgáltatások jelentős drágulására is, miután a szolgáltatások árindexe az előző hónapban mindössze 2,1 százalékos emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alacsony bázis hatása még júniusban is jelen lesz, majd némi enyhülést követően novembertől ismét számolni kell vele. A jegybank által kiemelten figyelt maginflációs mutató 3,4 százalékos volt májusban, amely szintén emelkedő tendenciát mutat az Equilor szerint.
Londoni pénzügyi elemzők előrejelzése szerint rövid, gyors, meredek ütemű monetáris szigorítási ciklus kezdődött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden bejelentett kamatemelésével. A City elemzői közösségében ugyanakkor eltérnek a vélemények az MNB további kamatemeléseinek várható ütemezéséről és az egyes emelések valószínű mértékéről is.
Liam Peach, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza kedd esti helyzetértékelésében kiemelte, hogy az MNB 5 százalékról 6,2 százalékra emelte a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését, ugyanakkor nem módosította a 2022-re és 2023-ra adott 5,5, illetve 3,5 százalékos növekedési prognózisát.
Az elemző közölte, hogy a Capital Economics az MNB-nél derűlátóbban ítéli meg a magyar gazdaság növekedési kilátásait: a ház várakozása az, hogy a magyar GDP-érték az idén 6,8 százalékkal, jövőre 5,5 százalékkal, 2023-ban 4,5 százalékkal bővül.
A cég prognózisa szerint az idei egész évi átlagos magyar infláció 4,3 százalék lesz, vagyis meghaladja az MNB felső tűréshatárát.
Liam Peach kifejtette: a Capital Economics nem gondolja, hogy a magyar jegybank most kevésbé toleráns az inflációval szemben, mint korábban.
A ház értelmezése szerint az MNB reagálási funkcióján belül továbbra is elsőbbséget kap a kamatok alacsonyan tartása, de a jegybank szigorító alapállásra helyezkedik, ha az infláció – ahogy most is – jelentősen túllépi felfelé a 2-4 százalékos célsávot.
A Capital Economics ennek alapján úgy tartja, hogy az MNB kedden kezdődött szigorítási ciklusa csak addig tart, amíg az infláció 4 százalék felett jár, vagy ameddig fennáll annak a kockázata, hogy e szint felett marad.
Liam Peach közölte: a Capital Economics azzal számol, hogy a magyarországi infláció jövő májusig 4 százalék felett marad.
A közgazdász szerint a ház mindezt egybevetve a monetáris tanács következő három olyan kamatdöntő ülésén vár további kamatemeléseket, amelyekkel egy időben az MNB új inflációs jelentéseket is kiad.
A Capital Economics előrejelzése ennek alapján az, hogy a magyar jegybank szeptemberben, decemberben és jövő márciusban jelent be egy-egy 20 bázispontos emelést, és így az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusa várhatóan az 1,50 százalékos alapkamat eléréséig tart.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja kedd esti helyzetértékelésében ugyanakkor azt a véleményét emelte ki, hogy az MNB célja az inflációs várakozások rögzítése és így annak megakadályozása, hogy az inflációs kockázatoknak hosszú távú hatásai legyenek a magyar gazdaságban.
A ház – amely előzetesen a londoni konszenzusnál kissé magasabb, 40 bázispontos alapkamatemelést várt keddre az MNB részéről – közölte: a monetáris tanács útmutatásának keddi módosításai alapján azzal számol, hogy a magyar jegybank már júliusban, augusztusban és szeptemberben bejelent egy-egy 15 bázispontos kamatemelést és így 1,35 százalékos alapkamaton fejezi be a mostani szigorítási ciklust.
A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták, hogy ők eredetileg 1,25 százalékos alapkamatig tartó emelési ciklust valószínűsítettek.
Kiemelték ugyanakkor azt a véleményüket, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülés döntő fontosságú lesz, ezért különös figyelemmel kell kísérni, mivel akkor valószínűleg képet lehet alkotni arról, hogy fennáll-e még további kamatemelési kockázat az MNB részéről az idei negyedik negyedévben.
A Morgan Stanley londoni elemzőstábja közölte mindazonáltal, hogy várakozása szerint a magyarországi infláció 2022-ben kissé veszít lendületéből, és ennek alapján a ház a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az MNB szeptember után már nem módosítja alapkamatát.
(Forrás: MTI)
