Az Európai Bizottság által hétfőn elfogadott új légi közlekedési stratégia az európai gazdaság fellendítésében, az ipar megerősítésében, valamint az EU globális vezető szerepének megszilárdításában mérföldkőnek számító kezdeményezés – olvasható a testület közleményében.

„A légügyi ágazat versenyképessége és hatékony működése meghatározó Európa növekedése szempontjából” – nyilatkozta Maroš Šefčovič energiaunióért felelős alelnök. „Az új légi közlekedési stratégia keretbe foglalja az európai légügyet, aminek köszönhetően az ágazat képes lesz megőrizni globális vezető szerepét. A stratégia egyben megerősíti Európának a fenntartható légi közlekedés terén vállalt úttörő szerepét, aminek nagy az aktualitása jelenleg, mikor az egész világ Párizsra, az ENSZ soron éghajlat-változási konferenciájára figyel.”

A közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc szerint „a stratégia átfogó és ambiciózus cselekvési tervet vázol fel, amelynek köszönhetően az ágazat továbbra is lépéselőnyben maradhat”.

A bizottság prioritásai

  1. Az EU vezető szerepének biztosítása a nemzetközi légi közlekedésben, egyenlő versenyfeltételek garantálása mellett. Meg kell nyitni az új, növekvő piacokat az uniós légi közlekedési ágazat előtt. Ez a kulcsfontosságú országokkal és régiókkal kötött új külső légi közlekedési megállapodások révén lehetséges. E megállapodások nemcsak az európai vállalatok piacra jutását könnyítik meg, hanem új üzleti lehetőségeket is teremtenek számukra, és a világos szabályozási keretelvek révén méltányos és átlátható piaci feltételeket biztosítanak. A megállapodásoknak köszönhetően az utasok több és kedvezőbb árú légi járat közül választhatnak. A globális összekapcsoltság a kereskedelem és a turizmus hajtóereje, és közvetlenül hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
  2. A növekedést akadályozó tényezők felszámolása a levegőben és a földön. Az uniós légi közlekedés növekedése előtt álló legfőbb kihívás a kapacitásbeli, a hatékonysági és az összekapcsoltsági problémák leküzdésében rejlik. Az európai légtérre vonatkozó jogszabályok mozaikszerű jellege évente legalább 5 milliárd EUR többletkiadást jelent, és mintegy 50 tonna CO2-kibocsátást okoz. Az uniós repterek elégtelen kapacitása 2035-ig akár 818 000 munkahelybe kerülhet. Legfőbb ideje tehát, hogy az EU berendezkedjen a jövőben várható légiutas-forgalomra, és ellensúlyozza a rendszer túlterheltségét. A stratégia ezért külön felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az egységes európai égbolt nevű projekt megvalósítása, a legforgalmasabb repülőterek optimális használata, valamint – a kapacitásbeli problémák feltárása céljából – az EU-n belüli és kívüli összeköttetések folyamatos figyelemmel kísérése.
  3. A szigorú uniós előírások fenntartása. Elengedhetetlen, hogy az európai polgárok és vállalatok érdekében a biztonság, a védelem, a környezet, a légi közlekedés társadalmi dimenziója és az utasjogok terén továbbra is szigorú uniós előírások érvényesüljenek. A stratégia jelentős intézkedéseket javasol e vonatkozásban: célja az uniós repülésbiztonsági szabályok oly módon történő módosítása, hogy a szigorú biztonsági előírások az egyre növekvő légi forgalom mellett is érvényben maradjanak. Végül a hatékonyan és eredményesen működő szabályozási keret révén az ágazatnak több mozgástere marad ahhoz, hogy globálisan növekedni tudjon és versenyképes maradjon. A bizottság fel kívánja élénkíteni a légi közlekedéssel kapcsolatos társadalmi párbeszédet, javítani fog az ágazaton belüli foglalkoztatási feltételeken, és arra törekszik, hogy a légi közlekedés növekedése 2020-tól szén-dioxid-semleges legyen.
  4. Előrelépés az innováció, a digitális technológiák és a beruházások terén. A légi közlekedés fejlődésének és növekedésteremtő erejének mozgatórugója az innováció és a digitalizáció. Különösen fontos, hogy Európa teljes körűen ki tudja aknázni a pilóta nélküli légi járművek, az ún. drónok jelentette lehetőségeket. A bizottság ezért a stratégiában olyan jogi keretet javasol, amely a repülés biztonsága mellett a jogbiztonságról is gondoskodik az ágazat számára, és egyúttal figyelembe veszi a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint a légi közlekedés védelmi kérdéseivel és a környezettel kapcsolatos aggályokat is. Az Európai Unió 2020-ig évente 430 millió eurót kíván beruházni az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) projektbe. Ha a projekt keretében kidolgozott megoldások a tervezett ütemben alkalmazásra kerülnek, az több mint 300 000 új munkahelyet jelenthet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL