Folytatódik a gazdasági fellendülés 2016-ban az Európai Unióban. A Businesseurope legfrissebb előrejelzésében két százalékos GDP-növekedést prognosztizál, az eurózónában ugyanakkor ennél alacsonyabb, 1,7 százalékos bővüléssel számolnak.

A 34 ország 40 munkaadói szervezetét tömörítő, brüsszeli székhelyű Businesseurope hétfőn közzétett, az európai gazdaságról készült átfogó elemzése szerint a kontinens versenyképessége 2017-ben csökkenhet – ismerteti az MTI-hez eljuttatott közleményében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Businesseurope hazai tagszervezete. A szervezet 2016-ra az Európai Unióban 0,4 százalékos inflációs és 8,6 százalékos munkanélküliségi rátát vár. Jövőre 1,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a szervezet,  jelentősen megugró, 1,4 százalékos inflációs és minimálisan csökkenő, 8,2 százalékos munkanélküliségi rátával. 

A közlemény szerint 2016 első felében mérsékelten, de tovább folytatódott a gazdasági fellendülés az EU-ban, a növekedés motorjai az elemzés szerint a fogyasztás folyamatos, mérsékelt emelkedése egész Európában, és az alacsonyabb energiaárak. A munkanélküliség továbbra is jelentős probléma az unió gazdaságainak,bár folyamatosan csökken. A tagországok között azonban még mindig nagyok az eltérések: míg Ausztriában 6 százalék, Németországban 4,4 százalék körüli, addig Görögországban 24 százalékos munkanélküliségi ráta várható 2016-ban. 

Az előrejelzés szerint a gazdasági növekedés egyik kulcsa a belföldi kereskedelem. Az EU-ban a lakossági fogyasztás várhatóan 2,2 százalékkal nő idén, míg az import 4,5 százalékkal, az export pedig 3,5 százalékkal, ami összességében a fizetési mérlegre nézve negatív. A befektetések ugyanakkor várhatóan növekedni fognak 2016-ban a 28 tagországban, de még mindig elmaradnak a válság előtti szinttől – írták.

A politikai tényezők is fontos szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben. Az EU-nak több szabadkereskedelmi megállapodást is tető alá kell hoznia a következő időszakban, melyek közül a legfontosabb Egyesült Államok és az Európai Unió közötti (TTIP), amely komoly lehetőséget rejthet az EU növekedési és foglalkoztatási kilátásainak javításában. A migráció is magában rejti annak a lehetőségét, hogy megfelelő keretek között növelhesse az EU GDP-jét, amennyiben sikeres a bevándorlók munkaerőpiaci integrálása. Fontos kérdés továbbá, hogy a schengeni országok illetve az EU egyértelmű elkötelezettséget vállaljanak a schengeni határok fenntartásában. A schengeni határok szétesése – vagy akár csak részbeni sérülése – komolyan veszélyeztetheti az EU növekedési kilátásait, bizonytalanná tenné a folyamatban lévő gazdasági “felépülést” – írták.

A Businesseurope elemzés szerint míg az unióban a GDP 3 százalékát fordítják a K+F területekre, addig Japánban 4 százalékát, az Egyesült Államokban pedig 3,5 százalékát. Ezen Európának változtatnia kell, ha nem akar behozhatatlan hátrányra szert tenni a globális világgazdasági versenyben – mondta a közlemény szerint Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. Hozzátette: a magyarországi döntéshozók szintén felismerték az innováció jelentőségét, hiszen 2015-ben közel 1,5 százalékra emelkedett a K+F+I GDP-arányos költés Magyarországon. (MTI)