Tavaly a szervezetek több mint felét érte zsarolóvírus támadás, átlagosan két alkalommal. Az érintettek több mint 75 százaléka naprakész végpont/endpoint védelmet használt, amikor a zsarolóvírus támadás érte őket, ám ez nem bizonyult elégséges védelemnek. A zsarolóvírus támadások költsége átlagosan 133 ezer dollár volt.
A Sophos, The State of Endpoint Security Today („Az endpoint-biztonság aktuális állapota”) felmérése kimutatta, hogy a vállalatok milyen mértékben vannak kitéve az ismételt zsarolóvírus támadásoknak és mennyire sebezhetőek az exploitokkal – szoftver sérülékenységet hasznosító kód – szemben. A felmérés kérdéseire több, mint 2700 középvállalatoknak dolgozó informatikai döntéshozó válaszolt a világ minden tájáról.
A legfőbb eredmény az, hogy a vállalatok továbbra sem képesek felvenni a harcot napjaink gyorsan fejlődő fenyegetéseivel. A zsarolóvírus továbbra is komoly problémát jelent világszerte. A válaszadó szervezetek 54 százalékát érte tavaly támadás, további 31 százalékuknál pedig számítanak arra, hogy előbb-utóbb az ő cégük is áldozattá válik. A felmérésben résztvevőket átlagosan két támadás érte.
„A zsarolóvírus újra és újra megjelenhet ugyanannál a szervezetnél. Tudunk olyan digitális bűnözőkről, akik négy különböző zsarolóvírus családot indítanak félórás időközökkel, így biztosítva azt, hogy legalább az egyik megkerüli a biztonsági rendszert és sikeres támadást hajt végre.” – nyilatkozta Dan Schiappa, a Sophos alelnöke.
Ha az IT szakemberek nem tudják teljes mértékben megtisztítani a rendszereket a zsarolóvírusoktól és más veszélyektől a támadásokat követően, sebezhetőek maradnak az újabb rosszindulatú kísérletekkel szemben. A digitális bűnözők több támadómódszert alkalmaznak a siker érdekében, akár több zsarolóvírus keverékét használva egyetlen kampány során, vagy más esetekben távoli hozzáférési lehetőségeket szereznek, megfertőzve egy szervert vagy kikapcsolva a biztonsági szoftvert.
A Sophos szerint a támadások kíméletlen jellege, a zsarolóvírus-szolgáltatások sikere, a még komplexebb fenyegetések előjelzései és a WannaCryhoz vagy NotPetyához hasonló férgek újjáéledése miatt a vállalatoknak súlyos fejlesztéseket kell véghez vinniük informatikai biztonság terén. Sőt, a sikeres zsarolóvírus támadásokban érintettek több, mint 77 százaléka naprakész endpoint-védelmi rendszert futtatott, ez pedig azt az elméletet bizonyítja, mely szerint a tradicionális végpont/endpoint biztonsági szoftverek manapság már nem elegendőek a zsarolóvírus fenyegetések kivédéséhez.
Rengeteg különböző méretű vállalat kezdte a 2018-as évet elégtelen zsarolóvírus -védelemmel – mondta Schiappa. Tekintettel a támadások leleményességére, gyakoriságára és pénzügyi hatásaira, minden vállalatnak át kellene értékelnie a saját biztonsági helyzetét. Olyan védelmi rendszerre van szükség, ami prediktív biztonsági technológiát foglal magába, tehát képes a zsarolóvírusokkal és egyéb költséges digitális veszélyekkel szemben felvenni a kesztyűt.
A tavalyi zsarolóvírus támadások áldozatai által megadott teljes veszteségek átlaga 133 ezer dollár volt. Ez bármilyen váltságdíj követelésen túlmutató összeg és magába foglalja a szolgáltatás-kimaradással eltelt időt, az emberi erőforrások, az eszközök, a hálózatok és elveszített lehetőségek költségeit is. A felmérésben résztvevők 5 százaléka 1,3 és 6,6 millió dollár közötti összköltséget határoztak meg.
Sajnos a Sophos felmérése komoly hiányosságra mutatott rá az exploitok elleni technológiák tudatossága terén, hiszen a megkérdezettek 69 százaléka nem tudta pontosan meghatározni az anti-exploit szoftver definícióját. Ebből fakadóan nem meglepő, hogy 54 százalékuk semmilyen anti-exploit védelemmel nem rendelkezik. Ezek a számok arra is utalnak, hogy a vállalatok jelentős részénél abban a tévhitben élnek, mely szerint védettek ezzel az általános támadási formával szemben, miközben valójában rendkívüli kockázatnak vannak kitéve.
Habár a válaszadók 60 százaléka elismerte, hogy az endpoint védelmük nem elegendő a támadások megakadályozásához, csak 25 százalékuk rendelkezik prediktív technológiákkal, mint a gépi tanulás vagy a deep learning, míg a maradék 75 százalék védtelen az ismételt zsarolóvírus támadásokkal, exploitokkal és fejlődő összetett fenyegetésekkel szemben. 60 százalékuk tervezi, hogy prediktív technológiát vezet be egy éven belül. A megkérdezettek 56 százaléka elismerte, hogy nem teljesen értik a különbség a gép tanulás és a deep learning között.
