Az Európai Parlament szerint szükség van a közérdekű bejelentők védelmének átfogó uniós szabályozására.

Hogyan lehetséges, hogy néhány óriásvállalat elenyésző mértékű adót fizet? Megfelelő védelemben részesülnek a személyes adataink? A két kérdést összekötő kapcsot a közérdekű bejelentők adják, hiszen általában az általuk kiszivárogtatott információ indítja el a nemzetközi vitát ilyen fontos kérdésekben. Sokszor mégis ők kerülnek vádlottként a bíróság elé. Az Európai Parlament képviselői a közérdekű bejelentők védelmét sürgetik.

Magánadatok védelme

Óriási port kavart a nemzetközi sajtóban, amikor Edward Snowden, aki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA) dolgozott, 2013-ban információt szivárogtatott ki a szervezet által végzett tömeges adatgyűjtésről újságíróknak.

Ezt követően egyre több ilyen ügy látott napvilágot Európában is, majd az Európai Bíróság hatályon kívül helyezte az EU–USA közötti Safe Harbour egyezményt, amely azt szabályozta, hogy hogyan továbbíthatják a nemzetközi cégek (például a Google, vagy a Facebook) az európai felhasználók adatait az USA-ban található szerverekre. Az Európai Bíróság ítélete szerint a Safe Harbour nem biztosított megfelelő védelmet az európaiak magánadatainak a tengerentúl.

Az EU és az amerikai hatóságok közös erővel dolgoznak a Privacy Shield nevet viselő új megállapodáson, amely garantálja az uniós állampolgárok adatainak védelmét az USA tömeges megfigyeléseivel szemben. A tárgyalásokba a parlament is bekapcsolódik.

Adómegállapítások

Az Antoine Deltour által kiszivárogtatott adatok alapján felmerült a gyanú, hogy néhány tagállam adókedvezményt nyújtott nagyvállalatoknak. A Luxleaks ügyként elhíresült eset és a Panama-iratok botránya miatt az adóügyek még inkább kiemelt helyet kaptak az EP napirendjén.

A parlament vizsgálóbizottságot állított fel a tagállamok adómegállapításainak és a Panama-iratok botrányának kivizsgálására. Az EP-képviselők azon dolgoznak, hogy a szabályozás átalakításával igazságosabbá és átláthatóbbá tegyék az adózást az EU-ban.

Az EP védené a közérdekű bejelentőket

Az Európai Parlament számos alkalommal kiállt a közérdekű bejelentők védelme mellett. A képviselők „az emberi jogok védelmezőjeként” tekintenek Edward Snowdenre és nemzetközi védelmet kértek számára. Sokan keltek Antoine Deltour védelmére is, aki Európai Polgár díjat kapott a Parlamenttől 2015-ben. Antoine Deltourt a luxembourgi bíróság nemrég 12 hónap felfüggesztett börtönre ítélte.

Az EP 2013-ban jelentésében arra kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy mechanizmust a közérdekű információt kiszivárogtatók védelmére. A bizottság visszautasította a javaslatot.

Áprilisban a parlament jóváhagyta annak az új uniós irányelvnek a tervezetét, amely védelmet biztosítana a kereskedelmi titkok jogosulatlan megszerzése, felhasználása és közzététele ellen.

Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy nem tartoznak az irányelv hatálya alá az újságírók és a közérdekű adatot vagy visszaéléseket bejelentők, akik az európai közérdeket védik.

Bár ez már nagy eredménynek számít, a parlamenten kívül és belül is sokan úgy vélik, hogy túl sok a kiskapu a jelenlegi jogszabályban, és szükség van a közérdekű bejelentők védelmének átfogó uniós szabályozására – olvasható a parlament közleményében.