Tovább nőtt tavaly a felhőalapú szolgáltatások ismertsége a magyarországi nagyvállalatok vezetőinek körében, ugyanakkor az, hogy egy cégvezető ismeri ezen alkalmazások előnyeit még nem jelenti azt, hogy használja is azokat.

Érezhetően nő a felhő alapú megoldások ismertsége a Magyarországon működő nagyvállalatok vezetőinek körében – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Microsoft Magyarország készített az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben. A felmérés eredménye szerint magyar vállalati döntéshozók több mint fele – 55 százaléka – úgy látja, hogy legalább közepes szintű ismeretekkel rendelkezik a felhő technológiáról, az IT-vezetők körében pedig még magasabb, 86 százalékos ez az arány.

Figyelemre méltó emellett, hogy az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű, legalább minimális tudással (bő tizedük kimondottan mély ismeretekkel, 33 százalékuk pedig általános ismerettel), és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

A felhő megoldások további terjedése szempontjából mindenképpen biztató az is, hogy a kutatás adatai szerint a vállalati döntéshozók 65,3 százaléka valós erőfeszítéseket tett a digitális transzformáció területén az elmúlt egy évben. A távoli és mobil munkavégzés fontossága is tovább nő a cégeknél: előbbit a vállalatok 40, utóbbit pedig 32 százaléka teszi lehetővé dolgozóinak.

Figyelemre méltó emellett, hogy a kutatás szerint az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű tudással, és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

A kutatás során megkérdezett vezetők leginkább a törvényi megfelelőséget és az üzleti folyamatokkal kapcsolatos költségeket említették, mint legnagyobb kihívást. Fontos, hogy a törvényi megfelelőség nem csak a keresleti oldalról, hanem a szolgáltatók oldaláról is komoly feladat. Tehát mindkét fél ugyanazzal a kihívással szembesül, így ennek megoldása közös cél is lehet a nagyvállalatok és a szolgáltatók számára – hangsúlyozta Hegedűs-Csapó Veronika, az IVSZ Adatközpont- és Felhő munkacsoport vezetője.

A kutatás alapján a felhőalapú szolgáltatással kapcsolatban a vállalatok számára legfontosabb három elvárás az adatok nagyobb biztonsága (ezt a válaszadók 91 százaléka említette), a jogi megfelelés (87), valamint a kiszámítható, tervezhető és használattal arányos költség (84 százalék). A bevezetés lehetséges nehézségeként pedig a jogi-adatvédelmi előírásoknak való megfelelést említették a legtöbben (67 százalék), emellett a külső szolgáltatótól való függés (57) és a bevezetés pluszköltségei (41 százalék) állnak az első három helyen. Utóbbi említési aránya viszont látványosan megnőtt egy év alatt: az előző kutatásban még csak a válaszadók 27 százaléka tartotta fontosnak.

Az adatokból adódik a következtetés: egyre több cégvezető – legyen bármilyen területen – ismeri fel, hogy a digitalizáció többé nem csupán az IT területtel kapcsolatba hozható cégek sajátja, hanem a korábban analógnak hitt vállalatok és szervezetek jellemzője is. Az arányszámokból viszont az is látszik, hogy a felhő alapú szolgáltatásoknál még az igazi boom előtt vagyunk, hiszen a vállalatok jelentős része még a lehetőségek feltérképezésének fázisában jár, és ezután következhet a teljes digitalizáció a magyar vállalatok életében – hangsúlyozta Bábel Gabriell, a Microsoft Magyarország nagyvállalati üzletágának igazgatója.