A fővárosban elhelyezkedő ingatlanok kínálati áraiban nagy árkülönbségek voltak az elmúlt időszakokban. Mindez egyrészt az egyes lakóingatlan-típusok között nyilvánul meg, ugyanis egy családi házat sokkal kedvezőbb áron lehetett megvásárolni, mint egy téglaépítésű lakást. Másrészt pedig az ingatlanok elhelyezkedésében is jelentős árdifferenciáltság mutatkozik. Ma már Budapesten nemcsak kerületek, hanem utcák között is nagy eltérések mutatkoznak a kínálati árakban.
A pandémia hatására sem csökkentek az ingatlanárak
Az ingatlannet.hu legújabb elemzésében a Budapesten elhelyezkedő lakóingatlan-típusok (családi házak, panellakások, téglalakások) átlagárát vetette össze 2021. januártól júliusig. Egyértelműen látszik, hogy a koronavírus harmadik hulláma nem állította meg az árakat, nem okozott csökként, sőt általánosságban az mondható el, hogy a különböző ingatlantípusok kínálati árai lassan, de biztosan emelkedtek.
A fővárosban az eladásra kínált téglalakások januári átlagára 840 ezer Ft/m²-ről 860 ezer Ft/m²-re emelkedett júliusra. A panellakások piacán a téglalakásokhoz hasonlóan alakult a 2021-es év első hét hónapja. A budapesti panelek az év elejétől egészen a harmadik negyedév elejéig négyzetméterenként átlagosan mintegy 30 ezer forinttal kerültek többe. Így 2021 júliusában egy panel típusú ingatlant átlag 604 ezer Ft/m²-ért kínálták eladásra tulajdonosok. A családi házakat illetően volt leginkább érezhető a kínálati árakban a drágulás. Az idei esztendő kezdetén átlag 571 ezer Ft/m²-ért volt kapható egy ház, melynek átlagos eladási ára a júliusi hónapra 625 ezer Ft/m²-re emelkedett.
Az így kialakult júliusi átlagárak közötti különbségek pedig a következők:
- családi házak és panellakások között: 20 ezer Ft/m²
- családi házak és téglalakások között: 60 ezer Ft/m²
- téglalakások és panellakások között: 40 ezer Ft/m²
A főváros téglalakásainak kerületenkénti árai
Budapesten az egyes ingatlantípusokon belül is nagyon eltérő négyzetméterárakkal találkozhatunk, méghozzá a kerületek függvényében. A városon belül egy négyzetméterért a város egyik felén dupla annyi összeget kell kifizetni, mint a másikon. A téglalakásokra összpontosítva idén júliusban a legolcsóbb Pest megyei kerület a XXI. és XX. lett, 520-540 ezer Ft/m²-es átlagárral. Mellette alacsony négyzetméterár jellemezte XIX. kerületet is, ahol egy négyzetmétert átlagosan 630 ezer forintrét kínáltak eladásra a lakásokat. Így ha Budapesten szeretnénk ingatlant vásárolni, akkor ezekben a kerületekben tudunk kedvezőbb kínálati áron hozzájutni.
Budapest XVI., XVII., XXII., VIII., XV., XVI., és XVI., kerületeiben már átlagosan 720-750 ezer Ft/m² áron juthatunk téglalakáshoz. Ez az átlagos négyzetméterár a fővárosi ingatlanpiacon középkategóriás szintnek számít. És a másik végletén találjuk a főváros II. és I. kerületét, mint a második legdrágább kerületeket. Itt 2021 júliusában a lakóingatlanok egy négyzetmétere átlagosan meghaladta az 1 millió forintot. A listát pedig 1 millió 200 ezer Ft/m² átlagárral az V. kerület vezette az idei év hetedik hónapjában.
Nyaralóvásárlás? –De vajon hol éri meg ingatanba fektetni a pénzünket?
Ha most szeretnénk nyaralót vásárolni, nagyon szét kell néznünk az ingatlanpiacon, hiszen az ingatlanárakban drasztikus emelkedések voltak az elmúlt időszakban. A koronavírus miatt hozott rendelkezések miatt az emberek jobban elkezdtek érdeklődni a hétvégi házak, tóparti ingatlanok iránt. A bezártság miatt a szabadság érzete sokkal nagyobb kincs lett a hazai laskosság számára. A keresletet természetesen emellett növelte a kormány idén hatályba lépő otthontámogatási programjai is. A Velencei-tó környéken elhelyezkedő ingatlanok áraiban csak 35 százalékos drágulás történt. A Balaton-parti nyaralók ingatlanpiaci árai pedig már a budapesti négyzetméterárakkal vetekednek. A nagyobb tavak közül a Tisza-tónál vásárolhatunk egész barátságos áron magunknak ingatlant. Itt egy nyaralót átlagosan 200-300 ezer Ft/m2-es áron kínálnak eladásra a tulajdonosok.
