2016-ban a szántóföld hektáronkénti átlagára Békés kivételével mindenütt kétszámjegyű mértékben emelkedett éves összevetésben; az országos átlagár 1,3 millió forint volt, a Fejér megyei meghaladta az 1,7 millió forintot is – derül ki a statisztikai hivatal „Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak, 2016” című kiadványából.
A 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak!” – a föld azé legyen, aki megműveli – program hatására megtört a termőföld-értékesítés volumenének 2013 óta tartó csökkenése. 2016-ban háromszorosára nőtt az értékesített mező- és erdőgazdasági földek területe az előző évhez viszonyítva. A termőföldárak is kiugróan emelkedtek, 2016-ban átlagosan 22 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1 302 400 forint volt hektáronként. A földbérleti díjak emelkedése is folytatódott: egy hektár szántó éves bérleti díja 49 400 forint volt 2016-ban, ami 8,0 százalékkal magasabb, mint a 2015. évi.
A termőföldforgalom alakulása
2016-ban a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek mintegy 4,0 százalékát, összesen 232 ezer hektár termőföldet értékesítettek. Ez a termő- földpiac jelentős bővülését jelenti az előző évek 70–150 ezer hektáros értékesítési volumenéhez képest.
2016-ban az összes értékesített termőföld 83 százaléka a szántó művelési ágba tartozott, melyből négyszer akkora terület cserélt gazdát, mint 2015-ben. Ezt követte a gyep (10 százalék) és az erdő (5,2 százalék), a fennmaradó 2,0 százalékot a szőlő- és gyümölcsös területek értékesítése tette ki.
Termőföldárak művelési áganként
2016-ban a mezőgazdasági termőföldárak – az előző két év 16, majd 10 százalékos növekedése után – átlagosan 22 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttit. Ezen belül a szántó ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal. Így egy hektár szántóföld országos átlagára 1 302 400 forint volt. A többi művelési ág esetében is folytatódott az árak növekedése. A szőlő ára 18, az erdőé 11, a gyep- és gyümölcsös területeké 8,0–8,0 százalékkal magasabb lett.
A termőföldpiac területi jellemzői
2016-ban a legtöbb termőföldet (28 800 hektárt) Fejér megyében értékesítettek, melynek a megyei termőterülethez viszonyított aránya 11 százalék volt, ami felülmúlta az országos, 4,0 százalékos átlagot. Az értékesített terület nagysága minden megyében legalább kétszerese volt az előző évinek, és a megyék több mint felében meghaladta a 10 000 hektárt.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlásában a szántó volt a meghatározó minden megyében, amelyből az összes termőföldhöz hasonlóan Fejér megyében forgalmazták a legtöbbet, 26 200 hektárt. A szántó mellett jelentős arányt képviselt a gyep Nógrád és BorsodAbaúj-Zemplén megyében, az utóbbiban adták el a legtöbbet, 3300 hektárt. A legtöbb erdő (2100 hektár), valamint szőlő és gyümölcsös (900 hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát.
2016-ban a szántóföld hektáronkénti átlagára Észak-Magyarország kivételével minden régióban meghaladta az 1 millió forintot, Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb.
A megyei átlagárak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A régiókhoz hasonlóan a megyék közötti és a megyéken belüli árkülönbségek is nagyok.
2016-ban Győr-Moson-Sopron, Tolna és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb az értékesített szántó átlagára (1,5–1,7 millió forint hektáronként). A legdrágább szántókkal rendelkező járások is a fenti megyékben, illetőleg Békés és Pest megyében találhatók. Ettől lényegesen elmaradtak az észak-magyarországi megyék árai, ahol átlagosan 500–700 ezer forintért lehetett egy hektár szántót vásárolni.
2016-ban a szántó átlagára minden megyében emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, az emelkedés mértéke – Békés megye (9,0 százalék) kivételével – mindenhol két számjegyű volt. A szántóföld ára Pest megyében nőtt számottevően 38 százalékkal, de további 7 megyében is 30 százalék feletti volt az áremelkedés.
A szántó értékesítési volumenének és árának együttes növekedése 2016-ban közel ötszörös forgalmi értéket eredményezett 2015-höz viszonyítva. A 2016. évi szántóföldforgalom értékének legnagyobb része Fejér megyében keletkezett (15 százalék), ezt követte Hajdú-Bihar (10 százalék) és Csongrád (8,0 százalék) megye.
Országos földbérleti díjak
Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb, 55 százalék a bérelt területek aránya. A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsös területek 21 százalékát használják bérlet jogcímén. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Fejér (57 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (52 százalék), Baranya (52 százalék) és Győr-Moson-Sopron (52 százalék) megyében a legmagasabb.
A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 7,0 százalékos növekedés után – átlagosan további 8,0 százalékkal haladta meg a 2015. évit. Így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 2016-ban 49 400 forint volt. 15 százalékkal emelkedett a gyümölcsös, 10–10 százalékkal a szőlő és a gyep bérleti díja. Használatukért sorrendben átlagosan 60 500, 78 800, 25 000 forintot kellett fizetni hektáronként. Az erdő művelési ágba tartozó földterületek bérlete 27 600 forintba került hektáronként.
A szántó bérleti díja megyénként
2016-ban a szántó éves bérleti díja Hajdú-Bihar és Tolna megyében volt a legmagasabb, már ötödik éve ebben a két megyében a legdrágább a szántók bérlése. Nógrád és Veszprém megyében pedig a bérleti díjak jelentősen elmaradtak az átlagtól. 2016-ban a szántók bérleti díjai Nógrád és Komárom-Esztergom megyében 29, illetve 17, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében 10 százalékot meghaladóan, Heves, Baranya, valamint Győr-Moson-Sopron megyében 3,3, 3,4 és 4,2 százalékkal nőttek 2015-höz viszonyítva.
2016-ban a szántó ára – Békés, Fejér, Hajdú-Bihar és Nógrád kivételével – minden megyében jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a bérleti díja. Ennek eredményeképpen a szántó bérleti díjának az árához viszonyított aránya lecsökkent: a megyék többségében egy hektár szántó bérleti díja az ára 3,6–4,0 százalékát tette ki 2016-ban. Az előző évhez mérten nőtt azoknak a megyéknek a száma, ahol a szántóföld bérleti díja nem érte el az ár 3,5 százalékát. Ezekben a megyékben a viszonylag magas szántóföld- árak alacsonyabb bérleti díjjal párosultak. A legmagasabb arány, 5,2 százalék Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.
KSH
