2018 első félévében is gyakoriak voltak a fizetésképtelenségi eljárások a nemzetközi nagyvállalatok körében. Bár a problémás vállalatok száma globálisan nem sokkal volt több, mint 2017 első félévében, idén jóval nagyobb forgalmú cégek váltak fizetésképtelenné – olvasható az Euler Hermes Hitelbiztosító legújabb, globális elemzésében.
A vizsgált időszakban Ázsiában és Nyugat-Európában nőtt leginkább a csődeljárások száma, azonban továbbra is az észak-amerikai vállalatok a fizetésképtelenségek fő szereplői. A nemfizetések legfőképpen a textil-, és energiaipart érintették, ellenben a szolgáltatóiparban csökkentek a pénzügyi kockázatok a nagyvállalati szegmensben. Magyarország üdítően pozitív képet mutat.
Az Euler Hermes közzétette legfrissebb, az 50 millió euró éves forgalmat meghaladó nagyvállalati szegmens kockázatait vizsgáló elemzését. Az Euler Hermes adataiból kiderül, hogy míg az év első felében globális szinten a fizetésképtelenségi eljárások száma (169 eljárás) nem változott számottevően 2017 első félévéhez képest, addig az érintett vállalatok összesített árbevétele meghaladta a 62 milliárd eurót, ami a tavalyi évhez képest 24 százalékos növekedést jelent. Vagyis az 50 millió eurót meghaladó vállalatok közül is az egyre nagyobb méretű cégek érintettek, ami negatívan befolyásolja a teljes ellátási lánc kockázatait. A területi eloszlást tekintve Ázsiában és Nyugat-Európában számottevően nőtt a nemfizetésből adódó eljárások száma, míg az Egyesült Államokban szerény csökkenés volt tapasztalható. Ugyanakkor továbbra is az Egyesült Államok nagyvállalatai vezetik a fizetésképtelenségi „toplistát”: 10 nemfizetésből 6 eset amerikai céget érintett, illetve a két legnagyobb csőd is az Egyesült Államokban történt.
2018 első félévében a kiskereskedelemben, az építőiparban és az élelmiszeriparban, összesen 70 esetben jelentettek csődöt vagy regisztráltak kiegyenlítetlen számlát az egyes szektorok szereplői, és az érintett vállalatok méretét tekintve is ezek az ágazatok vezetnek. Ugyanakkor a legnagyobb esetszám-növekedés a textilipar, az energiaipar, illetve háztartási gépek piacán volt tapasztalható 2017 első félévéhez képest, ahol a tavalyi 23-ról idénre 44-re nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. Ezzel szemben a szolgáltatóiparban felére (15 eljárás) esett vissza a „bedőlt” nagyvállalatok száma.
A hitelbiztosító elemzése kitér Közép-Kelet-Európa nagyvállalataira is. 2017 óta régiónkban számottevően csökkent a nemfizetések száma, azonban a globális trendnek megfelelően a fizetésképtelen társaságok átlagos mérete itt is növekedett. A vizsgált időszakban 28 esetet jegyeztek be az 50 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító cégek körében, a legtöbb fizetésképtelenségi eljárást (20 esetet) Oroszországban regisztrálták, míg Magyarország és Bulgária ebben a szegmensen egyáltalán nem is szerepel a „toplistán”. Az 1 millió eurót meghaladó forgalmú középvállalatok között ellenben már komolyabb problémát jelent a nemfizetés, összesen 122 eljárást jelentettek az első félévben, ebből a legtöbbet, 22 esetet Lengyelországban. Magyarországon az 1 millió eurót meghaladó forgalmú cégek között is elenyésző az ilyen esetek száma, csupán 3 vállalat volt érintett az év első felében. A legtöbb fizetésképtelenségi eljárást Közép-Kelet-Európában az építőipar, az élelmiszeripar, az energiaipar, illetve a gépgyártás területén jelentették.
Az Euler Hermes több mint 30 országban monitorozza a fizetésképtelenségi eljárásokat, elemzőik szerint a legnagyobb problémát egyértelműen a fizetésképtelen vállalatok növekvő forgalma okozza. 2018 első felében több, 100 millió eurónál nagyobb bevételű fizetésképtelen nagyvállalatot regisztráltak, amelyek egyre súlyosbodó problémát jelentenek nemcsak a beszállítói láncok számára, de a globális gazdaság helyzetét is veszélyeztetik. A kockázatkezelési szakemberek szerint a fizetésképtelenséget a cégek esetében számos tényező befolyásolhatja: okozhat gondot többek között az eladósodottság, a ciklikus kitettség, a magas termelői árak, de a technológiai problémák is. A kiegyenlítetlen számlák ellen a kisebb cégek és nagyvállalatok számára egyaránt megoldást jelenthet az együttműködő partnerek körültekintőbb monitorozása, illetve a hitelbiztosítás intézménye.
