Az európai vállalatok a korábbinál borúlátóbban ítélik meg lehetőségeiket a kínai piacon, összefüggésben a kínai gazdaság növekedési ütemének lelassulásával és a reformok akadozó végrehajtásával.
Ennek ellenére a Kínában működő európai vállalatok egyértelmű többsége növelné befektetéseit, amennyiben nagyobb piaci részesedéshez jutna – áll az Európai Kereskedelmi Kamara Kínában működő tagvállalatai között végzett felmérésben, amelynek eredményét kedden ismertették Pekingben. Jörg Wuttke, a kamara elnöke elmondta: az európai vállalatoknak ütemtervet kellene készíteniük, amelyben meghatároznák, mely területeken, hogyan vehetnék ki részüket Kína fejlődéséből „ezekben a gazdasági nehézségekkel terhelt időkben.
A jelentés szerint a kínai kormányzat, a gazdaságirányítás egyelőre nem tudta beváltani arra vonatkozó ígéretét, hogy nyitottabbá és versenyképesebbé teszi a kínai piacot a külföldi alapítású vállalatok előtt. A megkérdezett cégek 41 százaléka válaszolt úgy, hogy felülvizsgálja kínai tevékenységét, és létszámleépítéssel is járó költségcsökkentést hajt végre.
A válaszokból arra is következtetni lehet, hogy azoknak az európai vállalatoknak az aránya, amelyek hajlandók támogatni a kutatási, fejlesztési projekteket, a tavalyi 85 százalékról 72-re esett vissza. A vállalatok 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bővíteni akarja tevékenységét, s bár még ez is viszonylag magas arány, a 2013-as felméréshez képest 39 százalékpontos visszaesésről tanúskodik. Akkor a válaszadók 89 százaléka tervezett újabb befektetéseket.
A kamara és a jelentést vele partnerségben elkészítő Roland Berger vezető nemzetközi stratégiai tanácsadó cég felhívta a figyelmet arra, hogy a lassuló gazdasági növekedés hatásai szinte minden iparágban egyaránt sújtják a kínai és az európai vállalatokat. Hozzátették azonban: az európai cégeknek egyre inkább szembesülniük kell azzal, hogy a hazaiak mellett – megkülönböztetésük révén – a versenyben hátrányt szenvednek. Ez a felmérésben a válaszadók 57 százaléka szerint egyértelmű.
A megkérdezettek 56 százaléka érzi úgy, hogy nehezednek az üzletkötés körülményei, ami 5 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és 70 százalékuk nem érzi, hogy „szívesebben látnák” az országban, mint 10 évvel ezelőtt. A vállalatok 58 százaléka úgy véli, hogy tevékenységét hátrányosan befolyásolja az internet korlátozása; 17 százalékponttal többen vélekednek így 2015-höz viszonyítva. A felmérést értékelők szerint a multinacionális vállalatok „aranykorának” egyelőre vége, sőt a helyzet további rosszabbodására lehet számítani.
Az európai befektetések értéke 2015-ben 9,3 milliárd eurót tett ki, 9 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez arra utal, állapították meg, hogy Kína kezdi elveszíteni korábbi – a befektetési portfóliók területén mutatkozó – kiváltságos pozícióját sok európai vállalat szemében. Ennek csak egyik oka a gazdasági növekedés lelassulása, a többi a strukturális átalakulás nehézkessége, a Kína növekvő eladósodottsága miatti aggodalom, a gyengülő export és a befektetések megtérülésének elhúzódása – állapította meg a kamara az 1300 európai vállalat megkérdezése alapján készült jelentésében. (MTI)
