Az MNB monetáris tanácsa kedden változatlanul, 0,6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó sem változott.
A monetáris tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását – közölte a testület kamatdöntő üléséről kiadott közleményben. Megjegyezték, hogy a jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. Az MNB a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, ezért a tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – szögezték le.
Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn – írták.
A közlemény szerint a globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány fejleményei és az oltóanyag fejlesztésével kapcsolatos hírek alakítják. A bevezetett egyre jelentősebb szigorítások várhatóan a gazdasági kilábalás elhúzódását okozzák, így a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas – írták. A nagy jegybankok nem változtattak a monetáris kondíciókon. A piaci várakozások szerint az euróövezet inflációja 2021 elejéig negatív tartományban maradhat. Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak a jegybank szerint.
Megismételték: a járvány második hullámának hatására 2020 negyedik negyedévében a gazdaság helyreállása némileg megtorpan, majd 2021-ben folytatódik. Az MNB szeptemberi előrejelzése szerint 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1-6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, amit 2021-ben 4,4-6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint szigorításra a következő két-három évben sem kell számítani. Mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig a 3 százalékos cél közelében, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség emelésre, különösen, hogy az infláció növekedését nem a gazdaság túlfűtöttsége okozza – írta.
Suppan Gergely úgy vélekedett: a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét kissé tágíthatta, hogy az infláció a vártnál alacsonyabbra, 3 százalékra süllyedt októberben az előző havi 3,4 százalékról, a maginfláció 3,8 százalékra az előző havi 4 százalékról, valamint az adószűrt maginfláció 3,2 százalékra az előző havi 3,5 százalékról, valamint a forint árfolyama is némileg erősödött.
A harmadik negyedévben a GDP a vártnál nagyobb mértékben javult, azonban a járvány elleni újabb korlátozások rontják a rövidtávú kilátásokat, így az MNB nem konvencionális intézkedésekkel támogathatja a gazdaság kilábalását – mutatott rá az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén kiemelte, hogy érdemi változtatás a jövőben sem várható a kamatpolitikában, mert nincs kényszerben a jegybank. A forint euróhoz mért árfolyama a 360 forint körüli szinten mozog, ez pedig az eddigi kommunikáció alapján az MNB-nek megfelelő szintet jelent, továbbá az infláció a lassulás jeleit mutatja.
Németh Dávid elmondta, a következő időszak szempontjából lényeges változást a decemberben megjelenő infláció jelentés hozhat, ebben jelenik meg ugyanis az MNB legfrissebb makrogazdasági prognózisa. Hozzátette: érdemi változás ugyan nem várható a monetáris politikában, de finomhangolásra sor kerülhet a jövő havi jegybanki előrejelzés alapján.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt emelte ki, hogy a jegybank az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját. Nem változott a kommunikáció, az MNB az eddig meglévő eszközök segítségével kívánja elérni céljait – összegezte.
Az Equilor elemzőjének várakozása szerint amíg a forint a 375-380-as tartomány alatt mozog az euróval szemben, nem fog kamatemeléssel beavatkozni a jegybank.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője megjegyezte, hogy a kamatkondíciók módosítására a decemberi kamatdöntés során sem számítanak, mivel a monetáris tanács továbbra is el kívánja kerülni a nulla alsó korlát megközelítését.
Érdemi változásokat jelentett be ugyanakkor az elemző szerint az MNB a nemkonvencionális eszköztárában. A testület felülvizsgálta az állampapírvásárlási programját, amelyet gazdaságélénkítő szerepe miatt tovább kíván folytatni – fejtette ki. Ez szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy ne alakuljon ki turbulencia az állampapírpiacon, illetve hogy a költségvetési hiányt és a kormányzat válságellenes intézkedéseit a következő időszakban is piaci forrásokból tudja finanszírozni az állam.
Az, hogy a jegybank 1000 milliárd forinttal növelte a Növekedési hitelprogram hajrá keretét, a vállalkozások beruházásait támogatja, így hozzájárul a gazdasági kilábaláshoz – hangsúlyozta Molnár Dániel.
(Forrás: MTI)
