Gyorsuló növekedés, az etikus életbiztosításoknál jelentős költségcsökkentés és nagyobb átlagdíj jellemezte a biztosítási piacot tavaly. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyont a rekordszintű egyéni tagi befizetések és a kiváló hozam növelte. A pénzügyi vállalkozások teljesítménye enyhén javult, az eredményes befektetési szolgáltatói piac átrendeződik és koncentrálódik.
Tovább gyorsult a biztosítók bővülése, a tavalyi 1000 milliárd forintot meghaladó díjbevétel új csúcsot ért el a szektor. A jövedelmezőség tovább erősödött, elérve a válság előtti szintet. A biztosítók tőkefeltöltöttsége átlagosan jóval 150 százalék fölötti – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.
Az évek óta tartósan fennálló alacsony kamatkörnyezet, s a részvénypiacok szárnyalása sem terelte a biztosítókat a kockázatosabb eszközök felé. A unit-linked tartalékokat leszámítva (amelyről az ügyfelek döntenek) a biztosítók saját eszközeiket jórészt állampapírokba, s más alacsony kockázatú eszközökbe fektették.
A díjbevétel növekedésének motorja változatlanul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás volt. Ennek oka a gépjármű-állomány bővülése volt, illetve az, hogy az üzletág a korábbi, fenntarthatatlanul alacsony díjakra tavaly is díjemeléssel reagált, ami mára nyereségessé tette az ágazatot. Szerényebb volt a casco díjnövekedése és terjedése, s a lakossági vagyonbiztosításoknál sem tapasztalható áttörés e téren. Az ingatlanvagyon bővülése dacára a lakásbiztosítási állomány csak kis mértékben nőtt.
Az MNB etikus életbiztosítási koncepciója nyomán az ügyfelek által vállalt átlagos díjbefizetések emelkedtek, az életbiztosítások költségei csökkentek, és másfél ezer közvetítő eltűnt a piacról. Mindez a jegybanki várakozásoknak megfelelően kedvezően ellensúlyozta az új szerzések darabszámának visszaesését. A biztosítási szektor fő kockázata – az etikus szabályozás kihívásain túl – a 2018 során életbe lépő uniós jogszabályoknak (PRIIPs, IDD, GDPR) való megfelelés. Ezek fókuszában a fogyasztói tájékoztatás és adatvédelem állnak.
Az önkéntes pénztárak száma – méretgazdaságossági okokból – csökkent 63-ra, e trend idén folytatódhat. A nyugdíjpénztári vagyon a növekvő tagdíjbefizetések, kedvező hozamok révén kiugróan bővült mintegy 1400 milliárd forintra. A tavalyi 100 milliárd forint feletti egyéni pénztári befizetés történelmi csúcsot jelent, s ellentételezte a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás visszaesését. A több mint 1,1 milliós taglétszám csökkenése megállt, ám nagysága, életkor szerinti eloszlása, s a tagi aktivitás még elmarad a várakozásoktól. A nyugdíjpénztárak – amelyeknél a fedezeti tartalék befektetéseinek jórészét továbbra is a magyar állampapírok adják – jelentős, 3,25 százalékos reálhozamot biztosítottak a tagoknak.
Bár az egészség- és önsegélyező pénztári egyéni befizetések is rekordot értek el, ez nem ellensúlyozta a munkáltatói hozzájárulás rendkívüli csökkenését. E szektor működési eredménye így negatív lett a korábbi évek nyereségével szemben.
A nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások hitelvolumene tovább csökkent, míg a faktoring és a pénzügyi lízing állomány enyhén bővült. A pénzügyi vállalkozások eredményes működését tükrözi, hogy saját tőkéjük gyarapodott, míg a jövedelmezőség az előző évhez képest enyhén javult. E szektor erősen koncentrált: csak 5 pénzügyi vállalkozás ért el 1 milliárd forint feletti mérleg szerinti profitot, övék a szektor eredményének négyötöde.
A kézizálog-hitelezők követelésállománya tavaly az 5 évvel korábbi mélypontot közelítette, e társaságok számának apadása, az ügyfélkör elzálogosítható fedezetei csökkenése, s az egyéb lakossági kölcsönök versenye miatt. A zálogtárgyak köre a továbbiakban bővülhet, ám gyorsabban avuló, s ezért kockázatosabb fedezetekkel.
A befektetési szolgáltatóknál (hitelintézetek, befektetési vállalkozások) a tőkepiaci forgalom kissé bővült, a befektetési vállalkozások teljes forgalmon belüli részaránya újból nőni kezdett. Az ügyfélérték-papírok állománya nőtt, megugrott a tartós befektetési számlák volumene, ám a nyugdíj előtakarékossági számlák száma ismét csökkent.
Az azonnali piaci forgalom koncentrációja (a korábbiakkal ellentétben) oldódott tavaly. Az előző években a 4 legnagyobb forgalmú részvény közé felzárkózó ötödik a forgalmi sorrendet is átrendezte. A BUX-index régiós szinten ismét kimagaslóan nőtt. A Budapesti Értéktőzsdén 7 zártkörű tőkeemelés, 2 bevezetés és 2 kivezetés történt.
A befektetési vállalkozások koncentrációja nőtt: a 3 vezető piaci szereplőnél van az ügyfél-értékpapírok állományának bő 80 százaléka, ám a jövedelemkoncentráció mégis csökkent. A kis befektetési vállalkozások piaci részesedése tovább esett, számuk is csökkent, de a talpon maradtak jövedelmezősége javult.
A befektetési alapoknál az ingatlanalapok száma nőtt, míg az értékpapír-alapok száma mérséklődött. A szektort nettó tőkebeáramlás jellemezte, kimagaslóan az ingatlanalapoknál. A befektetési alapkezelők kezelt vagyona gyorsuló mértékben bővült: a portfóliókezelt állomány, s az alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke is történelmi csúcsot ért el. A növekedés jórészét a nyugdíjpénztári szektor adta, ám – az előző időszakkal szemben – a biztosítói és egyéb kezelt portfóliók vagyona is bővült. Az alapok vagyonnövekedése jelentős részben az elért befektetési hozammal magyarázható.
A magántőkealapok száma duplájára nőtt, a forrásaik dinamikusan bővültek. A kockázati tőkealapok jegyzett tőkéje is nagy arányú növekedést produkált, 5 új alap indult, de a kihelyezési ütem lassult. A tőkepiaci szereplők fő kihívása a 2018. évtől hatályos, a befektetők védelmét szolgáló uniós szabályrendszernek, a MiFID II irányelvnek és MiFIR rendeletnek való megfelelés és a szabályok átültetése az üzleti folyamatokba. E szabályrendszer bővíti az MNB felügyeleti eszköztárát is.
