Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom értéke 752 milliárd forint volt, ez idén a legmagasabb érték, a kiigazítatlan adatok szerint 4,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Folyó áron számítva a 2015. áprilisinál nagyobb forgalom tavaly decemberben volt, 907,2 milliárd forint, a 2014. áprilisi nyers adat 739,7 milliárd forint volt. Összehasonlításképpen: az 2024-es reménybeli budapesti olimpia költsége a becslések szerint 774 milliárd forint; az idei szja-előirányzat pedig 1658,4 milliárd forint.

A naptárhatástól megtisztított éves növekedés a KSH csütörtökön közzétett részletes adatai szerint 5,0 százalék volt. Ugyanez a mutató az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,3 százalék volt.

Mire mennyit költöttünk?

Az „élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes” kategória adta a teljes kiskereskedelmi forgalom közel felét, 355,3 milliárd forinttal. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ami áprilisban 130 milliárd forintot jelentett. A „nem élelmiszer termék” kategóriában 266 milliárd forintos forgalmat regisztráltak a statisztikusok. Ezen belül a részforgalmak:

  • „bútor és műszaki cikk” 70,4,
  • „könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk” 58,3,
  • „gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer” 47,5
  • „textil, ruházat és lábbeli” 43,6,
  • „iparcikk jellegű vegyes” 26,2,
  • „használtcikk” 3,9,

milliárd forint.

Ebbe a kategóriába tartoznak a csomagküldő szolgáltatásoknál vagy az internetes vásárolt termékek is; a KSH ezeket nem kategorizálja, csak a teljes forgalmat adja meg, ami áprilisban 16,2 milliárd forint volt.