Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat új cikkében dr. Viktor Éva és dr. Bogdány Beáta ügyvédek foglalják röviden össze, hogyan kezdődött a jogi digitális transzformáció és hova jutott el napjainkban.

A jogi technológiák, eljárások fejlődése új kihívások elé állítja mind a gyakoroló ügyvédeket, mind pedig a jogi eljárások túloldalán tevékenykedő hivatali rendszereket (bíróságok, hatóságok), azaz az egész jogász társadalmat.

Az innovációk előretörésével elkerülhetetlenné válik a gondolkodásbeli generációváltás, figyelemmel arra, hogy vannak olyan innovációk, ahol nem lehet egyszerűen csak kényelmessé vagy egyszerűvé tenni azok használatát, hanem kulturális szokásokat vagy tudást kell cserélni a fejekben.

 

I. Az első nagy váltást az ingatlan-nyilvántartás 1993-ban indított korszerűsítési programja jelentette. A reform lényege, hogy mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalkozások szempontjából rendkívül hátrányos, jogbizonytalanságot okozó zűrzavaros helyzet (a hivatalok több évre visszamenőleg is adósok voltak a változások bejegyzésével) felszámolásra kerüljön. Korábban jellemző volt, hogy egy-egy tulajdoni lap másolatért akár naphosszat kellett sorban állni, avagy másik lehetőségként „kínálkozott”, hogy neppereken keresztül, több ezer forintos felárért lehetett a tulajdoni lap másolathoz hozzájutni.

Ezen áldatlan állapotok folyományaként tűnt fel a lakásmaffia jelensége, az ehhez kapcsolódó bűnözési hullám, a gyakori tulajdoni lap hamisítások. Mindezen jelenségek következtében jogalkotói szinten is egyértelművé vált, hogy a műszaki fejlesztésre égető szükség van.

Első lépésként az ingatlan-nyilvántartási adatok digitalizálására került sor, majd kétséget kizáróan legjelentősebb innovációt e körben a 2003-as földhivatali információs rendszer (TAKARNET) Földhivatali Portálon történő éles üzemelése jelentette. A TakarNet rendszer használatával ügyeiket kizárólag a regisztrált felhasználók (hivatalok, ügyvédek, közjegyzők, bankok, bíróságok, önkormányzatok stb.) tudták intézni. Az állampolgárok számára csak később, az Ügyfélkapu rendszerén keresztül nyílt lehetőség közvetlen elektronikus ügyintézésre.

A TakarNet rendszer bevezetése az ügyvédek munkáját lényegesen elősegítette és gyorsította, figyelemmel arra, hogy használata szükségtelenné tette tulajdoni lap- vagy térkép másolatért való hosszadalmas sorban állást, akár az ügyvéd, akár valamely alkalmazottja számára. Kijelenthetjük, hogy ezen rendszer – talán használatának egyszerűsége okán – a felhasználók körében ellenállás nélkül, osztatlan sikert aratott.

Gyakorló ügyvédként kijelenthetjük, hogy ezen technológiai fejlesztést a jogi munka számos területén, a leggyakoribb ügytípusokban alkalmazzuk, így vitán felül jelentős időt, energiát és költséget takarít meg az eljáró ügyvédeknek.

 

II. Több, mint tíz évvel ez előtt került terítékre a személyes megjelenés nélküli ügyintézés elképzelése és gyakorlati megvalósítása. A 2004-2006-os Kormányprogram biztosított lehetőséget arra, hogy a közigazgatás ténylegesen közszolgáltatássá váljék, ennek keretében egy innovatív, gyors és ügyfélbarát ügyintézés technikai feltételei megteremtődjenek.

Ennek alapkövét jelentette a 2005. április 1-jével bevezetett ügyfélkapu-rendszer, mely egy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatáson keresztül biztosítja az elektronikus közigazgatási ügyintézést (adózási ügyek, vállalkozási tevékenységek, támogatások igénybevétele stb.).Az ügyfélkapun elérhető szolgáltatások napról-napra a hivatalos ügyek egyre szélesebb spektrumát ölelik fel (erkölcsi bizonyítvány igénylése, nem hiteles tulajdoni lap kikérése stb.).

Az ügyfélkapu bevezetése már nem csak a gyakorló jogászok számára jelentett könnyítést, hanem közvetlenül az állampolgárok részére is segítséget nyújtott a mindennapi hivatalos ügyeik intézésében.A szolgáltató állam megteremtését hivatott biztosítani továbbá – a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6-8 cikkeinek való megfelelést szolgáló – az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, melynek értelmében a hatóságok 2012. december 31. napjáig kötelesek az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosítani. Ezen jogharmonizációnak való megfelelés kétséget kizáróan nemcsak az állampolgárokat segíti hivatalos ügyeik intézése során, hanem az őket képviselő ügyvédek munkáját is könnyíti és gyorsítja.

 

III. Kronológiai sorrendben továbbá haladva, a következő mérföldkövet a jogalkalmazók számára 2008. július 01-jén kötelezővé vált elektronikus cégeljárás bevezetése jelentette.

Az elektronikus cégeljárás a mai napig nem egy erre rendszeresített, külön kiépített informatikai felületen működik, hanem a hagyományos elektronikus levelező rendszeren keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogi képviselő az általa megszerkesztett okiratokat és mellékleteit egy elektronikus aktába összeállítva saját elektronikus levelező rendszerén keresztül (e-mail útján) nyújtja be az illetékes cégbíróságnak, továbbá a cégbíróság válasz iratai is ezen az úton érkeznek vissza a jogi képviselőhöz.

Annak ellenére, hogy az elektronikus cégeljáráshoz nem kapcsolódik külön kiépített informatikai platform, a cégeljárásban közreműködőknek rendelkezniük kell – a felhasználói ismereteken túl – bizonyos kötelező technikai feltételekkel (megfelelő számítástechnikai eszközök és programok, szkenner, hozzáférés nyomtatványkitöltő programhoz, fokozott biztonságú elektronikus aláírás).

Megállapítható, hogy az elektronikus cégeljárás bevezetése volt az a mozzanat, amikor az újdonságtól való „félelem”, a kötelező technikai háttér megteremtésének „nehézsége” aggodalmat és meddő ellenállást váltott ki a gyakorló jogászok jelentős részéből.

Mindezek ellenére az elektronikus cégeljárás rendszere „fogyasztható” és a gyakorlatban jórészt zökkenőmentesen működik. Ennek bevezetésével megszűnt a hosszadalmas cégbírósági helyszíni ügyintézés, minimalizálódtak a járulékos költségek (nyomtatás, posta költség), a legjelentősebb változás az ügyintézés lényeges lerövidülése.

Összességében álláspontunk szerint az elektronikus cégeljárásról elmondható, hogy olyan jelentős jogi innovációnak tekinthető a jogalkalmazók számára, melynek előnyei jócskán meghaladják az esetleges hátrányokat (csekély beruházás, rendszerhasználathoz szükséges ismeretek megszerzése stb.).

 

IV. Következő nagy állomásnak tekinthető a szintén jelentős ügymennyiséget lefedő elektronikus fizetési meghagyásos eljárás, mely a 2009. évi L. törvény értelmében az alkalmazók egy részére nézve kötelezően követendő (jogi képviselővel eljáró fél, jogi személy, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, egyéni cég).

A követelések gyors érvényesítésére hivatott, a közjegyző előtt folyó elektronikus eljárásban külön erre a célra rendszeresített ügykezelési felület áll a felhasználók rendelkezésére. Abban az esetben, ha az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás nem alakul perré és a jogerőt követően az adós önkéntes teljesítése elmarad, úgy szintén a közjegyző előtt – ugyanezen ügykezelési felületen – elektronikus eljárás keretében végrehajtási eljárás kezdeményezhető.

A rendszer a regisztrációt követően, a szükséges technikai háttér rendelkezésre állása esetén gördülékenyen használható.

 

V. A nem peres eljárások keretében a civil nyilvántartási eljárások 2015. január 1. napját követően már elektronikus úton is kezdeményezhetők. Az elektronikus eljárás kötelező a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség és a szövetség valamennyi beadványa tekintetében. Az elektronikus eljárás kötelező továbbá azon kérelmezők esetében, amelyek jogi képviselővel járnak el vagy amelyek egyszerűsített eljárás lefolytatását kérik.

Az elektronikus út ebben az esetben azt jelenti, hogy a kérelmező a beadványát elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül terjeszti elő a bíróságon.

 

VI. A legfrissebb, gyakorló jogászok mindennapjait érintő innováció a perkapu bevezetése és használata, mely a polgári peres eljárás elektronikussá tételét szolgálja. Az elektronikus polgári peres eljárás kötelezővé tétele több ízben el lett halasztva, melynek számos oka volt. Egyik fő oka volt a rendszer használatától való félelemből eredő negatív visszhangok a jogásztársadalomban, melyek a rendszer működésképtelenségével, esetleges összeomlásával riogattak.

Az elektronikus cégeljárás bevezetésénél észlelt ellenálláshoz hasonló hozzáállások ellenére a rendszer működésbe lépett 2016. július 01. napjával.

A perkapu bevezetését és használatát a már meglévő internetes közigazgatási szolgáltató rendszerre építették, így annak éles használatához az ügyfélkapus regisztráción túl, egy úgynevezett perkapu regisztráció szükséges. Ennek megléte esetén az úgynevezett ÁNYK rendszeren keresztül – melyet a földhivatali eljárásból már ismerhetnek az ügyvédek – letöltött nyomtatványok kitöltésével értelemszerűen használható a rendszer.

A mai napon talán még korai lenni levonni azt a következtetést, hogy az elektronikus peres eljárás akadálymentes, figyelemmel arra, hogy az elmúlt negyed év távlatából még nem megállapítható, hogy a rendszer (eljárás) valamely résztvevőjénél felmerülnek-e esetleges problémák.

A magunk részéről ezt az eljárásjogi innovációt régóta vártuk, ez ideig elégedetten alkalmazzuk a gyakorlatban. Mint a jogi technológia többi vívmánya esetén, e helyütt is pozitívumként értékelhető a jogi munka hatékonyabbá tétele.

 

VII. A fentiekben részletezett jogi eljárási technológiák alkalmazásának hatékonyságát jelentősen megnöveli a mesterséges intelligencia technikák alkalmazása. Erre példaként szolgálhat az elektronikus eljárásokból a bejegyzési/változás bejegyzési kérelmeket tartalmazó nyomtatvány kitöltő programok, a fizetési meghagyásos eljárásban és a végrehajtási eljárásban használatos űrlapok, valamint az ÁNYK rendszerbe feltölthető hatósági és bírósági nyomtatványok.

Álláspontunk szerint a mesterséges intelligencia technikák alkalmazását további területeken is érdemes és hasznos lenne fejleszteni és alkalmazni, nemcsak hatósági, bírósági eljárások során, hanem például a gyakorló ügyvédek által ügyfeleik rendelkezésére bocsátott – naprakészen tartott – iratminták útján.

Az új generációs fejlesztéseknek köszönhetően a jogi és üzleti életben további eredmények érhető el a – ma még elenyésző számban alkalmazott – úgynevezett felhőben történő adattárolással és elektronikus aláírással. Az elektronikus aláírás ezen formája bármely speciális segédeszköz (kártya és leolvasó) nélkül – akár egy mobiltelefonnal – használható. Ezen fejlesztés használata a jogi ügyintézés számos folyamatát leegyszerűsíti, mely ügyfél oldalon is költségmegtakarítással és hatékonyság növeléssel jár.

Bízunk abban, hogy a jövőben egyre kevesebb ellenállás lesz tapasztalható a meglévő jogi innovációkkal szemben – értékelve mind azt a pozitívumot, melyet a mindennapi munkavégzés során eredményeznek – és további területeken (pl. ingatlan-nyilvántartási eljárás) nyer létjogosultságot a jogi technológiák fejlesztése és használata anélkül, hogy akár potenciális ügyfeleink, akár mi jogászok automatáknak minősítenénk magunkat és eljárásunkat.

dr. Viktor Éva (balra) és dr. Bogdány Beáta ügyvédek
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com