Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP-rendszer országos kiterjesztéséhez” című (KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16) felhívás.
A felhívás keretében a települési önkormányzatok, valamint a közös önkormányzati hivatal székhelyfeladatait ellátó önkormányzatok nyújthatnak be támogatási kérelmet állandó lakosságszámtól függő kategóriákban.
A tervezett keretösszeg 8,50 milliárd forint, a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A kormány 1200–1400 támogatott pályázattal számol.
A felhívás országos hatáskörű, a felzárkózó régiók önkormányzatai a Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), a Pest megyei önkormányzatok a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) vagy keretére pályázhatnak.
„A KÖFOP 1. prioritás célja az adminisztratív terhek csökkentése, amely a szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztésén (szervezet-, szabályozás- és folyamatfejlesztés) és az elektronikus folyamatok fejlesztésén, szakrendszerek egységesítésén, (tovább)fejlesztésén, szolgáltató képességének növelésén keresztül valósítható meg” – olvasható a felhívásban.
Az ASP (Application Service Provider) szolgáltatás lényege, hogy az ügyfél nem magát a számítógépes programot vásárolja meg, telepíti fel a gépére és kezdi el annak használatát, hanem egy távoli szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat. Az ASP szolgáltatás technológiailag és gazdaságilag is kedvező megoldást jelent olyan településeknek is, akik a feladataikat széles körben támogató, integrált alkalmazásokhoz a hagyományos módon nem juthattak volna hozzá, azok magas beruházási és üzemeltetési költségei miatt.
Van mit fejleszteni
A felhívás meglehetősen lesújtó képet fest az „e-önkormányzat” magyarországi helyzetéről.
„Az elmúlt évtizedben az önkormányzatok különböző támogatási programok több milliárd forintot költöttek informatikai rendszereik és elektronikus ügyintézésük kiépítésére, fejlesztésére.
A pályázatok megvalósítása során, bár a források hatékony, egységes felhasználását biztosító keretrendszer nem állt rendelkezésre, több pilot értékű megoldás született. Emellett azonban megállapítható, hogy
- szigetszerű megoldások jöttek létre, amelyek következtében az önkormányzatok igen eltérő e-közigazgatási fejlettségi szintet értek el;
- az önkormányzatok belső ügyintézési és back-office alkalmazásainak fejlesztése nem haladt a kívánt ütemben, ezek javarészt heterogének és részben korszerűtlenek maradtak;
- a nyilvántartások széttagoltak, és továbbra is az interoperabilitás hiánya jellemzi az önkormányzatokat;
- az önkormányzatok által használt szakrendszerek közötti integráltság szintje nagyon alacsony;
- a fejlesztések keretében megvalósuló szolgáltatások nagy része az Európai Unió által meghatározott szolgáltatási szintek közül csak a második (ügy kezdeményezése), illetve harmadik (kétoldalú interaktív kommunikáció az önkormányzattal) szintet érik el, a negyedik szint teljesítésével (teljes körű ügyintézés megvalósítása akár elektronikus fizetéssel) kapcsolatban az önkormányzatok jelentős része kihívásokkal küzd;
- a megvalósult rendszerek fenntartási és üzemeltetési költsége sok esetben láthatóan meghaladja az önkormányzatok lehetőségeit.
A települési önkormányzatok többsége az erőforrásait kötelező feladatainak ellátására koncentrálja, így az e-közigazgatási megoldások vonatkozásában az erőforrásaik csak azt teszik lehetővé, hogy saját honlapjukat létrehozzák. A különféle korszerű informatikai megoldások – integrált iratkezelési és gazdálkodási rendszer, csoportmunka támogatás, elektronikus ügyintézés, munkafolyamat támogatás stb. – csak elvétve fordulnak elő.”
A fejlesztés iránya
A tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a hazai önkormányzati rendszerben az egyedi támogatások nem biztosítják a hatékony forrásfelhasználást – olvasható a felhívásban. Az elért eredmények további kiterjesztését koncentráltabb formában célszerű folytatni. Az önkormányzati fejlesztések végrehajtásához központilag kidolgozott integrációs és interoperabilitási szabványokra van szükség a szigetszerű fejlesztések elkerülése érdekében, valamint biztosítani kell az alkalmazandó megoldások hosszabb távú, települések általi finanszírozhatóságát is.
A műszaki minőségi standardok elterjesztésének igénye, az optimális beruházási, illetve a működtetési forrásfelhasználás követelménye vetette fel az önkormányzati ASP-központ kiépítésének, majd annak 2018-ra történő országos kiterjesztésének igényét és szükségességét.
