A vállalkozások jól teszik, ha felülvizsgálják jelenlegi forgalmazási szerződéseiket, és azokat összhangba hozzák az uniós versenyszabályokkal – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Az Európai Bizottság közzétette az e-kereskedelmi ágazati vizsgálat első eredményeit. A bizottság a digitális egységes piaci stratégia keretében 2015 májusában indította el az e-kereskedelmi ágazati vizsgálatot. Az ágazati vizsgálat célja az európai e-kereskedelmi piacokon tapasztalható esetleges versenyjogi aggályok azonosítása. A vizsgálat során a bizottság csaknem 1800 olyan vállalkozástól gyűjtött adatokat, amelyek fogyasztási cikkek és digitális tartalom e-kereskedelmével foglalkoznak, és mintegy 8000 forgalmazási szerződést elemzett.
A jelentés azonosítja azokat az üzleti gyakorlatokat, amelyek versenyjogi aggályokat vethetnek fel. A bizottság specifikus vizsgálatokat indíthat a korlátozó kereskedelmi gyakorlatokra és a piaci erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó uniós szabályok betartatása érdekében.
Főbb megállapítások
A jelentés megállapítja, hogy az unióban lakó felnőttek több mint fele – egyes tagállamokban tíz felnőttből nyolc – vásárolt 2015-ben fogyasztási cikkeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül. Az e-kereskedelem az árátláthatóság és az árverseny jelentős katalizátora, emellett szélesíti a fogyasztók választási lehetőségeit, és segíti őket a legjobb vásárlási lehetőségek felkutatásában. Az átláthatóság a kínálati oldalon is érezteti hatását: a jelentés például megállapítja, hogy a kiskereskedők több mint fele nyomon követi a versenytársak árait, és a versenytársak árainak változására túlnyomó többségük reagál.
Az előzetes jelentés ugyanakkor egyes olyan kereskedelmi gyakorlatokra is felhívja a figyelmet, amelyek korlátozhatják az online versenyt. A jelentés fényében a vállalkozások jól teszik, ha felülvizsgálják jelenlegi forgalmazási szerződéseiket, és azokat összhangba hozzák az uniós versenyszabályokkal – figyelmeztet a bizottság.
Az e-kereskedelem térnyerésére válaszul a gyártó vállalkozások számos olyan gyakorlatot vezettek be, amelynek segítségével jobban ellenőrizhetik termékeik forgalmazását és márkáik pozícionálását. Teret nyertek a szelektív forgalmazási rendszerek, amelyekben a termékeket csak előre kiválasztott, erre feljogosított forgalmazók értékesíthetik, és egyre több gyártó árulja termékeit az interneten keresztül közvetlenül a fogyasztóknak.
Forgalmazási megállapodásaiban egyre több gyártó alkalmaz szerződéses értékesítési korlátozásokat. A jelentés megállapítja, hogy:
- a gyártók öt kiskereskedőből több mint kettő esetében ajánlott árakat alkalmaznak, vagy valamilyen árkorlátozást érvényesítenek;
- csaknem minden ötödik kiskereskedő számára szerződésben tiltják az online piactereken történő értékesítést;
- csaknem minden tízedik kiskereskedő számára szerződésben tiltják az ajánlatok árösszehasonlító weboldalakra történő eljuttatását;
- a kiskereskedők több mint egytizede szerint beszállítóik szerződéses korlátozásokat érvényesítenek a határokon átnyúló értékesítésekre.
Bizonyos körülmények között mindezek a szerződéses értékesítési korlátozások általában megnehezíthetik a határokon átnyúló vagy online vásárlást, és végső soron a fogyasztók számára okoznak kárt azáltal, hogy megfosztják őket az e-kereskedelem által lehetővé tett nagyobb választéktól és alacsonyabb áraktól.
