Idén a szüret gépesítésére fókuszál a Dubicz Borászat és Szőlőbirtok – mondja Dunai Bernadett a KamaraOnline-nak. A borászat társtulajdonosa annak örül a legjobban, amikor a magyar fogyasztók elégedettek, de úgy látja, hogy a lengyel, a cseh és a skandináv piac is tartogathat számukra lehetőséget.
Dunai Bernadett dédapja az 1900-as évek elején, az akkori társadalmi elvárásoknak eleget téve, az ősi Dubicz családnevet Dunaira változtatta. Tavaly óta azonban a 110 éves borászat ismét Dubicz néven forgalmazza a borait. A brandépítés költséges, de máris mutatkoznak az eredmények.
– A januári fagyok mekkora károkat okoztak? Idén milyen évre számítanak?
– A hideg tél alapvetően jót tesz a szőlőnek, mert a kórokozók kifagynak. Ez nem okozott volna komolyabb kárt, de a hideg időjárás miatt az egyik új telepítésünkben a szőlő nem tudott egy benne lappangó agrobaktériummal tovább megbirkózni, és tavasszal megbetegedett. Előbb-utóbb kiderült volna, de így hamarabb vettük észre a bajt. 3 éves telepítésről van szó, annak minden költségével együtt, amit most valószínűleg ki kell vágnunk. Az idei évjárat eddig sok nehézséget állított elénk. Úgy néz ki, hogy kevesebb szőlő lesz, de egyelőre nincs semmi akadálya annak, hogy ugyanolyan kiváló évjáratú borok készüljenek, mint 2016-ban.
– A Dubicz márkanevet csak 2016-tól adják a boraiknak. Miért vártak eddig?
– 110 évig működött borászatunk épületében a Borpalota, amelyet a Gyöngyös-Visontai Bortemelők Szövetkezete alapított 1906-ban, mi ezt a hagyományt szerettük volna folytatni. A világ azonban változik és szorosabb kapcsolat alakul ki a termelő és a fogyasztó között, ha nevünket adjuk a minőség garanciájaként. Dubicz dédapám 1934-ben magyarosította vezetéknevét Dunaira, ugyanakkor mi hagyománytiszteletből az ősi családnevet választottuk borászatunknak.
– Milyen befektetésekre készülnek?
– A borászati technológia a világban az utóbbi 30 évben többet fejlődött, mint előtte 1000 év alatt. A legkiválóbb minőségű borok előállítása érdekében fontosnak tartjuk a folyamatos fejlesztéseket. Mivel 110 éves épületben dolgozunk, gyakorlatilag állandóan, több lépcsőben végezzük a felújításokat. A pince és a borászati technológia volt a legfontosabb, ezek nagyjából már készen vannak, mára már saját palackozónk is van. Idén a szüret gépesítése a fő fókusz, azzal a céllal, hogy mérsékeljük a hiányzó munkaerőkből származó kitettségünket. Mi ugyanis akkor szeretnénk szüretelni, amikor a szőlő a legjobb formáját mutatja, nem pedig akkor, amikor a munkaerő el tud jönni. Hosszútávon szeretnénk a borászat épületében egy 20 szobás szállodát és egy komolyabb éttermet is kialakítani.
– Mi az értékesítési stratégiájuk?
– A termékpiramis kialakításánál fontos szerepet játszott a jó ár-érték arány. A nagyobb mennyiségben készülő friss, illatos, gyümölcsös borainkat főként a mindennapokra szánjuk, itt a legfontosabb, hogy jó áron, kiváló minőségű bort tudjuk adni. Ezeket széles körben próbájuk értékesíteni, megtalálhatóak a nagyobb hipermarketekben, közértekben és újabban a Borháló üzleteiben is. Jelenleg a Spar, Tesco, Auchan, CBA, Lidl és Müller is forgalmazza borainkat.
– A forgalom hány százalékát teszik ki a prémium kategóriás borok?
– Prémium boraink az „1014” fantázianevet viselik, utalva a Mátra csúcsára. A top prémium boraink, amely a jobb évjáratok legjobb borai, „Fríz” névre hallgatnak. Ebbe a kategóriába kerülnek 2017-től a Mátra Superior boraink is. Válogatott alapanyagból készülnek, illetve a reduktív technológia mellett már több-kevesebb hordós érlelést is kapnak. Ezek a borok már magasabb árkategóriába tartoznak és főként a gasztronómiában értékesíthetőek jobban. A prémium borokból eleve kevesebb készül, több munkát igényelnek, drágább az előállítási költségük is. Összességében körülbelül az összes bor 30 százaléka tartozik a csúcskategóriába.
– Mennyire elégedettek a webshopjuk forgalmával és ismertségével?
– Alig egy hónapja működik a saját webshopunk, sokat kell még dolgozni az ismertségén. A piaci trendek azt mutatják, hogy hazánkban az e-kereskedelem évi 15-20 százalékot nő, ráadásul itt minden termékünket meg lehet vásárolni egy helyen. Nem ez a legforgalmasabb értékesítési fórumunk, de fontosnak tartottuk a közvetlen kapcsolatot a fogyasztóinkkal.
– Mennyit költenek marketingre? Mi a fő „csapásirány”?
– Ismeretlen márkaként kell egy túltelített piacon megtalálni a helyünket, ezért egyelőre komoly energiát és pénzt fordítunk erre. Nagyjából a kiadásaink 10-15 százalékát költjük marketingre, illetve próbálunk minél több helyen személyesen is megjelenni. Kiállításokon, borkóstolókon édesanyám vagy én veszünk részt, hiszen nagyon fontosnak tartjuk a közvetlen kapcsolatot a fogyasztóinkkal. Itt direkt visszajelzést kapunk a borainkról, illetve az igényekről. A fő csapásirány azonban az online- és közösségi média. Itt lehet a legtöbb embert elérni, kifejezetten ezért készítettünk egy gyönyörű imázsfilmet is.
– Milyenek az exportkilátások? Mely országokba szállítanak?
– Az export tevékenység kiszélesítése mindenképpen szerepel a hosszabb távú terveink között. Kifejezetten a lengyel és cseh piac tartogathat számunkra lehetőséget, áruházláncoknak ide már szállítottunk is. Ezt szeretnénk bővíteni, keressük a lehetőségeket, ezért egyre gyakrabban jelenünk meg külföldi kiállításokon is. A skandináv piac is izgalmas lehet számunkra, ugyanis most kezdik felfedezni az illatos fajtákat, amelyben a mátrai borok kifejezetten erősek. Idén a 2016-os Irsai Olivérünk nagy sikert aratott Spanyolországban, ugyanakkor legjobban annak örülünk, ha a magyar fogyasztók élvezik a Dubicz-borokat.
– Milyen eredményeket értek el az utóbbi években a különböző versenyeken itthon és külföldön?
– Folyamatosan indulunk hazai és külföldi borversenyeken, hiszen ezen tudjuk jól felmérni, hogy milyenek a boraink. Szerencsére számtalan szép eredményt értünk el: Krakkóban nagyaranyat kaptunk, Bordeaux-ban arany- és ezüstérmet, Strassburgban és a német Mondus Vini versenyen ezüstérmeket nyertünk. Itthon a Vinagorán arany és ezüstérmeket, Arany Tőkén aranyat kaptunk, de volt a Rosénk az év újbora is. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia Bora és a Semmelweis Egyetem legjobb fehérbora is a miénk volt. Hoztunk már díjat Londonból, Veronából, Hongkongból is.
– Milyennek ítélik meg a borturizmusban rejlő lehetőségeket? Érdemes lenne például utazási irodákkal szövetkezni?
– Nagyon fontosnak tartjuk! A bor kifejezetten olyan termék, amiért érdemes „házhoz menni”. A termőhely, a pince és a borász olyan fantasztikus hátteret tud adni a bornak, amitől még inkább személyes élmény lesz minden korty. Sok borász tudatosan épít erre, vendéglátást, szállást és egyéb programokat is kínálnak – ahogy már mondtam, mi is ilyen irányba szeretnénk fejleszteni a borászatot. Már most is heti 3-4 borkóstolót tartunk a pincében kisebb-nagyobb csoportoknak, amelyeken a kóstolás mellett tanulni is rengeteget lehet. A pincék igazán különleges, hiszen egyben ipari múzeum is, be tudjuk mutatni az elmúlt 110 év borászati technológiáját. Folyamatosan keresünk új partnereket, együttműködési lehetőségeket a turizmus területén is.
– Merre tart a magyar borászat? Segíti a minőségi fejlődést, hogy egyre több a hobbi borász – vagy inkább „felvizezi a szakmát?
– Magyarország, de még a Mátrai Borvidék is rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik. Szerencsére rendkívül sokféle bor készítésére ad lehetőséget a Kárpát-medence, a magyar kultúrában pedig mélyen benne van a bor szeretete. Régebben is rengeteg háztáji bor készült, mindenkinek van olyan idős rokona, aki készített bort. Ez a hagyomány éled újra, hiszen a kapcsolat miatt néha sokkal jobban ízlik az, amit saját maga, a rokona vagy a barátja készít. Ezek a termelők kisebb mennyiségben, különlegesebb tételeket készítenek, azonban gyakran a bor minősége – talán éppen a szakmai tudás hiánya miatt – ingadozó. A professzionális borászatok egészen más szegmenst képviselnek. Itt tapasztalt, tanult szakemberek termelik a szőlőt és készítik a bort – a legjobb borászati technológiák felhasználásával. Nagyobb mennyiségben képesek megbízható minőségű bort előállítani. Ezért fantasztikus termék a bor, mert ezer arca van. Mindenki megtalálja a hangulatához és ízléséhez legmegfelelőbbet.
– Miben segítenek egymásnak a mátrai borászok? Melyek ma a legnagyobb gondok?
– Nagyon fontosnak tartom az összefogást. Szerencsére számtalan pozitív példát láthatunk magunk előtt, ahol sikeresen tudtak összefogni és a borvidéket előre lendíteni a borászok. Ilyen például Villány, Szekszárd vagy a Balaton. A Mátra ennek az útnak még az elején jár, de rendkívüli adottságokkal bíró történelmi borvidékről van szó, rengeteg fiatal borásszal, akik egészen másképp látják a borvidék jövőjét, mint nagyapáink. Megszületett a Mátrai Borászok Egyesülete, folyamatosan tartunk szakmai üléseket, segítjük egymást tanácsokkal, szervezünk borkóstolókat, legutóbb például a Mátrai Május Nagykóstolót. Létrehoztuk a „Mátra Superior” legmagasabb minőségi kategóriát, amely jogszabály szinten is szerepel már a termékleírásban, az első borok 2018 márciusában fognak palackba kerülni.
– A Dubicz hogyan készül a júliusi Mátra Open Nyári Borfesztiválra?
– Négy fiatal mátrai borász összefogásából született meg a Mátra Open rendezvénysorozat. Babiczki László, Kovács Zita, Kerekes Tamás és a Dubicz Borászat részéről jómagam egyébként is jó barátságot ápolunk. Imádjuk a Mátrát, szeretnénk, hogy minél többen megismerjék a borvidékünket. Minden hónapban, mindig más helyszínre csábítjuk ide egy-egy boros rendezvénnyel a fogyasztókat. Július 29-én lesz a következő rendezvény a Dubicz Borászat épületében és udvarán. Koncerttel, pincetúrával, egyéb boros programokkal és természetesen sokféle mátrai borral várjuk az érdeklődőket.
– És mivel készülnek a szeptemberi Budavári Borfesztiválra?
– A Budapesti Borfesztivál talán a legnagyobb hazai szakmai kiállítás igen impozáns környezetben. Nyolc éve minden évben kiállítunk, idén másodszor Dubicz néven. Jó lehetőség ez találkozni azokkal, akik már ismerik a borainkat és azokkal is, akik majd ott fognak beleszeretni a Dubicz borokba. Fantasztikus élmény megtapasztalni, hogy tetszik az embereknek az a termék, amibe szívünk-lelkünk és minden tudásunk benne van.
– Milyenek ma a „trendi” magyar borok?
– A trendek folyton változnak. A kilencvenes években Villány készített először minőségi – főként vörös – borokat. Ez a bortrend tartotta magát 15 évig, amikor szintén Villányból indult a rosék iránti rajongás, amely a tavaszi-nyári időszakban érthető okokból gyorsan elterjedt. Néhány évvel ezelőtt az intenzíven illatos és gyümölcsös Irsai Olivér fajta lett az, ami miatt az emberek elkezdtek tömegesen fehérbort inni. Ez a trend is lecsengőben van, de nyitottak lettek a fogyasztók más – elsősorban illatos – fehér fajtára is, például a Sauvignon Blanc-ra.
– Melyiket tartja most a Dubicz Borászat legszebb borának?
– Nehéz egy szülőtől olyat kérdezni: melyik gyermekét tartja a legszebbnek? A Mátrai Borvidék kiváló adottságokkal rendelkezik, mi főként a fehérborokra helyezzük a hangsúlyt. Az illatos, gyümölcsös fajták kifejezetten kiemelkedőt tudnak alkotni a borvidéken. Az Irsai Olivér-t és a Sauvignon Blanc-t tartjuk a borászat fő fajtáinak, de az „1014” Pinot Gris borunk 2015-ben és 2016-ban is különösen jól sikerült, amit számtalan hazai és nemzetközi elismerés is bizonyít. A másik oldalát próbáljuk akarjuk megmutatni a szürkebarátnak, amely kifejezetten gyümölcsös karakterű bor, miközben a finom hűvös elegancia teszi igazán egyedivé.
– Családi vállalkozásként látnak valamilyen problémát az utódlás kérdésében?
– Nemrégen múltam 30 éves, három éve dolgozom én is a borászatban, s úgy vélem, hogy ez még sokáig így is lesz. Édesanyám 15 éve kezdte felépíteni a céget, aminek én új lendületet adtam. A mai gyorsan változó világban már nem tervezhetünk 100 évre. A területek 90 százalékát az elmúlt tíz évben telepítettük újra, felújítottuk a pincét, és nagyszabású terveink vannak a vendéglátás fejlesztésére is. Ez mind azért történt, mert nagy jövőt jósolunk a mátrai boroknak, aminek mi is aktív részesei szeretnénk lenni.
Szerdahelyi Csaba
Fotók: Dubicz Borászat
