Keddi meghallgatásán a világ két vezető jegybankelnöke egyaránt szóba hozta a brit referendumot.

Draghi: sok a bizonytalanság

Új lendületet vett a gazdasági növekedés az euróövezet országaiban, azonban továbbra is sok a bizonytalanság, részben a Nagy-Britannia uniós tagságáról június 23-ra kiírt népszavazás miatt – figyelmeztetett Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kedden az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának meghallgatásán.

Mario Draghi kifejtette, a közelmúlt pozitív fejleményei ellenére továbbra is jelentős gazdasági kockázatokkal kell számolni az eurózónában, ahol fokozott bizonytalanság uralkodik. Szerinte ez részben a törékeny világgazdasági helyzettel és a geopolitikai fejleményekkel magyarázható.

Hozzátette, bár az év elején lendületet vett a gazdasági növekedés az euróövezetben, az infláció mérsékelt maradt a viszonylag alacsony kőolajáraknak és a bérek visszafogott emelkedésének következtében.

Az euróövezeti pénzintézet vezetője hangsúlyozta, az EKB szükség esetén készen áll minden rendelkezésére álló eszközzel fellépni a pénzügyi célok megvalósításáért, ugyanakkor mielőbbi reformintézkedésekre sürgette az uniós döntéshozókat.

Mint mondta, a gazdasági fellendülés megszilárdításához szükség van az egységes belső piac elmélyítésére, valamint az üzleti környezet javítására, a beruházások fokozására és a termelékenység növelésére.

Kiemelte az EKB monetáris lazító intézkedéseinek pozitív hatását, mondván: azok jelentősen javították a vállalati szektor és a lakosság hitelfelvételi kondícióit.

A volt olasz jegybankelnök emellett elmondta, az Európai Központi Bank felkészült minden eshetőségre a csütörtöki brit referendummal kapcsolatban, a népszavazás várható gazdasági kihatását azonban „nagyon nehéz” megjósolni. “Megpróbálunk készen állni arra, hogy minden eshetőséggel megbirkózzunk (…) Megtettünk minden szükséges előkészületet” – fogalmazott.

Az EKB az előző héten arról számolt be, hogy minden lehetséges eszközt fel fog használni az árstabilitás megőrzése érdekében, amennyiben az Európai Unióból való kilépés támogatói kerülnek többségbe a brit népszavazáson.

Yellen: kedvezőtlen hatása lenne a Brexitnek

Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve (szövetségi tartalékrendszer, Fed) elnöke kedden a szenátus bankügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán válaszolt a politikusok kérdéseire, illetve előterjesztette a Fed pénzügypolitikájáról szóló féléves jelentést.

A jegybankot 2014 óta vezető közgazdász szerint „jelentős bizonytalanság” jellemzi az amerikai gazdaságot, és a világgazdaság kilátásai is „sérülékenyek”. Az amerikai központi bank ezért „óvatos lépésekre” készül, mondta, utalva ezzel a jegybanki alapkamat esetleges emelésére. A múlt héten egyébként a jegybank monetáris tanácsa érintetlenül hagyta az irányadó kamatlábat.

Janet Yellen a munkaerőpiac szűkülését és a beruházások csökkenését említette az amerikai gazdaság gyengülésének jeleiként. Bár hozzátette: ő és munkatársai arra számítanak, hogy ez a trend hamarosan megfordul. Különösen aggasztónak nevezte, hogy a munkanélküliség elsősorban a kisebbségeket, ezen belül is kivált az afroamerikaiakat és a spanyol-ajkúakat sújtja.

„Szigorúan figyelemmel követjük a munkaerőpiaci helyzet alakulását, hogy lássuk, a jelenlegi megtorpanás átmeneti-e” – fogalmazott a szakember. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy megítélése szerint csak átmeneti lassulásról van szó, sőt, számít a termelékenység enyhe növekedésére is.

Yellen optimistának mondta magát mind a munkaerőpiaci helyzetet, mind a várható inflációt illetően. „Az elkövetkező években kétszázalékos infláció a célunk” – szögezte le. A Fed monetáris tanácsának várható lépéseiről elmondta, hogy amennyiben a gazdaság növekedése beindul, akkor a kamatláb emelkedése fokozatos lesz.

A jegybank elnöke kitért a britek esetleges kilépésére az Európai Unióból. Kifejtette, hogy ennek az egész világgazdaságra, és benne az amerikai gazdaságra is kedvezőtlen hatása lenne: bizonytalanságba taszítaná a gazdaságot, és bár lehetetlen pontosan megjósolni a következményeket, a pénzügyi piacok szerinte sérülékenyekké válnának. Hangsúlyozta, hogy az esetleges brit kilépéssel megváltozna a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, és veszélybe kerülne az amerikai pénzügyi stabilitás.

A Fed elnökének meghallgatása szerdán folytatódik a kongresszusban: a szenátusi bizottság után a képviselőházi bizottságban.

MTI/Bajnok Artúr, Járai Judit