A hőszigetelt családi házak átlagosan 15 százalékkal drágábban értékesíthetők, a magasabb ár azonban nem jár együtt az eladási idő növekedésével – derül ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu közös felméréséből.
Egy 100 négyzetméteres házat akár 3 millió forinttal is magasabb áron tud értékesíteni tulajdonosa akkor, ha az megfelelően hőszigetelt, ami azt jelenti, hogy az energiahatékonyságba fektetett összeg már az ingatlan eladási árában akár kétszeresen megtérül.
A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu 20.000 családi ház hirdetését elemezte abból a szempontból, hogy tulajdonosaik milyen arányban jelölik ingatlanjaik energiahatékonyságát és a hőszigetelés meglétét a hirdetésekben, illetve, hogy a hőszigetelés megléte miként befolyásolja az eladás árat és az ingatlan eladhatóságát más, azonos jellemzőkkel rendelkező, de nem szigetelt ingatlanokhoz viszonyítva.
Minden 5. családi házat hirdetünk energiahatékonyként
A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu elemzéséből kiderült, hogy országos átlagban a családi ház hirdetések 21 százalékában tüntették fel a tulajdonosok a hőszigetelés meglétét. Érdekesség ugyanakkor, hogy az észak-keleti országrészben több hirdető utal ingatlanának energiahatékonyságára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hirdetések 28,9 százalékában, Hajdú-Bihar megyében 28,5 százalékában, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 23,6 százalékában, Bács-Kiskun megyében pedig a hirdetések 30 százalékban jelzik a tulajdonosok, hogy a ház hőszigetelt, vagy hogy rendelkezik energiahatékonysági tanúsítvánnyal. Annak hátterében, hogy ezekben a megyékben hirdetnek több családi házat energiahatékony ingatlanként tulajdonosaik, az Otthontérkép.hu szakemberei szerint az állhat, hogy az átlagosnál rosszabb ingatlanállománnyal rendelkező térségekben a hőszigeteléssel épült ingatlanok aránya alacsonyabb, így a hőszigetelés megléte fontosabb, árnövelő hatása az ingatlan értékesítéskor is jobban érvényesül.
Van, ahol 25 százalékkal is többet ér egy hőszigetelt családi ház
A szigetelőanyag-gyártó és az ingatlanportál elemzése rámutat arra is, hogy amíg a hőszigetelés nélküli családi házakat országosan, átlagosan 204.000 forintos négyzetméteráron lehet értékesíteni, addig a hőszigetelt ingatlanok 15 százalékkal magasabb átlagáron, négyzetméterenként 233.000 forintos áron kelnek el. A hőszigetelés árnövelő hatása a jellemzően rosszabb ingatlanállománnyal bíró régiókban a legszembetűnőbb. Ezen országrészekben akár 20-25 százalék is lehet a különbség egy azonos tulajdonságokkal bíró hőszigetelt és nem hőszigetelt családi ház ára között.
Emiatt Bács-Kiskun megyében például 31 százalékkal (231.000 Ft/m2), Somogyban 30 százalékkal (224.000 Ft/m2), Tolna megyében 26 százalékkal (131.000 Ft/m2), Nógrád megyében pedig 25 százalékkal (116.000 Ft/m2) magasabb egységáron értékesíthetők a hőszigetelt otthonok. Ehhez képes Budapesten „csupán” 3 százalékkal (341.000 Ft/m2), Győr-Moson-Sopron megyében 6 százalékkal (240.000 Ft / m2), Veszprémben pedig 8 százalékkal (247.000 Ft/m2) ér többet egy hőszigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt ingatlan.
A kistelepüléseken nagyobb a szigetelés értéke
Az elemzés rámutatott arra is, hogy nemcsak megyei szinten, de településtípusonként is különbségek mutatkoznak a hőszigetelt és a nem hőszigetelt családi házak áraiban. Míg a megyei jogú városokban 10 százalék, a városokban pedig 14 százalék a hőszigetelés árnövelő hatása, addig a községekben már akár 24 százalékkal drágábban is értékesíthető egy megfelelően hőszigetelt, rezsibarát és pénztárca kímélő otthon.
„Egy átlagos, 100 négyzetméteres, Bács-Kiskun megyében álló ház esetén a hőszigetelés akár 5,5 millió forinttal is növelheti az ingatlan piaci értékét, miközben egy ekkora alapterületű családi ház szigetelése nagyságrendileg 1,5 millió forintba kerül. Az épületeink energiahatékonyságába történő befektetés tehát már az ingatlan értéknövekedésében megtérül” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója. „Emellett egy 15–20 centiméteres hőszigeteléssel rendelkező otthon fűtési rezsije akár 40–50 százalékkal is csökkenthető, ami azt jelenti, hogy a szigetelés költsége akár 8–10 év alatt megtérülhet, sőt annak 30 éves élettartama alatt minden, a hőszigetelésbe fektetett forint további 3–7 forint hasznot hoz a tulajdonos számára.”
Attól, hogy drágább még nem kel el lassabban
Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével. Az Otthontérkép.hu kimutatása szerint a szigetelt, de drágább családi házak ugyanúgy 90–100 nap alatt értékesíthetők mint a nem szigetelt, de olcsóbb családi házak.
„Tapasztalataink szerint az ingatlanvásárlók a legtöbb esetben valamelyest átalakítják újonnan vásárolt otthonukat, azonban bizonyos adottságokat, mint a hőszigetelés, egyre inkább elvárnak a kiszemelt otthontól, hiszen akár csak egy autóvásárlás esetében, itt is egyre fontosabbá válik az, mennyit is fogyaszt majd a ház, amibe befektetünk. Ezért a hőszigetelt ingatlanok magasabb átlagáron értékesíthetők, de ugyanannyi idő alatt találnak új gazdára, mint a nem szigeteltek” – mondta el Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője.
A minősített családi házak fele jelentős korszerűsítésre szorul
Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült, amelyekben közel 7 millió ember él. Iparági statisztikák szerint ezen lakóingatlanok 80 százaléka energiahatékonysági szempontból korszerűtlen. Ezt támasztják alá az épület energiahatékonysági tanúsítványok adatait összesítő Lechner Tudásközpont kimutatásai is.
Magyarországon 2015 decemberétől kötelező ingatlan bérbeadás és eladás esetén az energetikai tanúsítvány, azaz a „lakcímke” megszerzése. A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016 januárja óta az ország területén 68.505 családi házra vonatkozó energetikai tanúsítványt állítottak ki.
A vizsgált lakcímkék alapján a családi házak alig 0,7 százaléka érte el az AA vagy annál nagyobb AA+ és AA++ minősítési fokozatot, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek (BB kategória) csupán az ingatlanok 1 százalék felelt meg, míg korszerű (CC és DD kategória) minősítést mindössze a családi házak 16 százaléka kapott. BB szintet vagy annál jobb besorolást egyébként kizárólag azok a családi házak érhetnek el, melyekben a felhasznált energia legalább negyedét megújuló energiaforrások segítségével biztosítják.
Átlagos (FF kategória) vagy annak környékén mozgó (EE és GG kategória) besorolást a tanúsított a családi házak 19 százaléka ért el, míg az ingatlanok 53 százalékát ennél rosszabb (HH, II, JJ) kategóriába sorolták, vagyis jelentős korszerűsítést igényelnek.
