A választók több mint fele a távozásra voksolt, az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A folyamat azonban nem lesz egyszerű, a várhatóan több évig tartó tárgyalássorozat elhúzódó bizonytalanságot eredményezhet. A kilépés hírére a font, az euró és utóbbival együtt a forint is nagyot gyengült.

Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A részvétel 71,8 százalékos volt, több mint 30 millióan szavaztak (ez 1992 óta a legmagasabb arány), az érvényességhez 16,8 millió szavazat kellett. 

London és Skócia a bennmaradásra voksolt, a kilépéspártiak észak-angliai fölénye azonban döntőnek bizonyult. Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.

Hamarosan indulnak a tárgyalások a kiválásról

Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói nyertek az EU-tagságról kiírt brit népszavazáson. 

“Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz” – közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjúban.

Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között. Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el.

Szétszakadhat az Egyesült Királyság

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét. A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba “az ír sziget egyesítéséről”, miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.

Más világ lesz az Európai Unióban Nagy-Britannia kilépésével, szűkebb, hatékonyabb döntéshozatalra lesz szükség Brüsszelben – mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, intézetigazgató az MTI-nek. A szakértő kifejtette: az ország nem léphet ki azonnal az unióból, csak fokozatosan, a kilépési folyamat akár két évig is eltarthat, hiszen tisztázni kell, mire jogosult Nagy-Britannia és mire nem.

Sürgősen rendezni kell a külföldi munkavállalók helyzetét

Így tárgyalni kell kereskedelmi szerződésekről, Nagy-Britannia hozzáférési lehetőségéről az uniós belső piachoz, továbbá a vámtételekről a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben – sorolta. Magas István szerint ha Nagy-Britannia hajlandó kapcsolatban maradni az EU-val, Svájchoz és Norvégiához hasonló viszonyt alakíthat ki az unióval. Ezek az országok befizetnek az EU kasszájába, cserébe a hozzáférésért a közös piachoz – mutatott rá.

Ugyancsak fontos kérdésnek nevezte, hogy a tőke és a munkaerő unión belüli szabad áramlása miatt mennyire lesz szigorú az EU a kilépő országgal szemben, e tekintetben azonnali intézkedésekre lehet szükség, mert kérdéses, hogy rögtön lesz-e hatása a kilépésnek vagy csak átmeneti időszak után.

Az elemző az EU-ról beszélve kitért arra: biztosan átalakul a politikai döntéshozatal, ami akár ahhoz vezethet, hogy egy szűkebb mag jön létre, és a történtek még inkább arra késztethetik az uniót, hogy Nagy-Britannia nélkül sokkal ütőképesebb – bár nagymértékben tekintélyt vesztő – európai vezetés álljon fel. Biztos, hogy a kilépés után más világ lesz az Európai Bizottság és a működési mechanizmusok tekintetében, szűkebb és hatékonyabb döntéshozatali mechanizmusra lesz szükség – közölte. Meglátása szerint e tekintetben fejti ki a legnagyobb hatását a brit kilépés.

Arról szólva, hogy Skócia felvetette, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból (újabb függetlenségi népszavazást tarthatna), Magas István annak a véleményének adott hangot, hogy ez a téma csak kisebb feszültséget válthat ki. Sokkal lényegesebb, hogy más országokban milyen fejleményeket indíthat el a britek döntése.

Mindazonáltal vélhetően nem idéz elő hasonló lépést máshol a brit népszavazás, mert a megmaradt uniós tagállamoknak szorosabbra kell zárniuk a soraikat, erőt és szervezettséget kell mutatniuk, hogy újraszerveződve megerősödhessen az unió – mondta. A szakértő arról is beszélt, hogy a voksolás után nincs visszaút, nem képzelhető el, hogy a szavazók akaratával ellentétesen Nagy-Britannia mégsem hagyja ott az uniót.

Szélsőséges piaci reakciókra lehet számítani

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tőzsdéken meredek zuhanás várható, a font akár kétszámjegyű gyengülést is mutathat a dollárral szemben, az euró is nyomás alá kerül. A forint a feltörekvő devizákkal együtt, de a kisebb sérülékenység miatt talán mérsékeltebb ütemben gyengülhet, így elérheti a 320-as szintet az euróval szemben.

Úgy vélte, a kilépés minimálisan lassíthatja a magyar gazdasági növekedést. Uniós forrásvesztéstől egyelőre biztosan nem kell tartani, mivel azt szerződésben rögzítették, a brit befizetési kötelezettség pedig nem szűnik meg a kiválás lezárásáig, de lehet, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus végéig sem. Utána nyilván csökken a brit befizetés, de a visszatérítés is, így kisebb forráson kevesebb országnak kell osztoznia – jegyezte meg a szakértő. Az üzleti hangulat drámai romlása miatt azonban a beruházások mind Nagy-Britanniában, mind Európában jelentősen visszaeshetnek.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a kiválás nem egyik napról a másikra történik, legalább kétéves folyamat, és sok a kérdőjel körülötte. Kérdéses, hogy a brit miniszterelnök beadja-e a lemondását, előre hozott választásokat írnak-e ki, ebben az esetben ki tárgyal majd az EU-val kilépésről, újra ki akarnak-e lépni a skótok, és ezt követően az északírek, ami az Egyesült Királyság felbomlásához vezethet.

Kérdéses az EU stratégiája is, mivel nyilván nem szeretnék vonzóvá tenni a kilépést egy könnyű kiválással, ez viszont jelentősen tovább ronthatja a gazdasági kilátásokat. Kérdéses, hogy a kiválást követően meg tudnak-e egyezni Norvégiához vagy Svájchoz hasonló státuszról, ami viszont brit befizetést is megkövetel, amit pedig éppen el akarnak kerülni. Végül nem tisztázott az sem, hogy a londoni pénzügyi központ (City) áttelepül-e más EU tagállam területére – mondta.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint hosszú tárgyalássorozat veszi kezdetét Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ami több évig elhúzódhat. A tárgyalások kimenetele körüli bizonytalanságok miatt a beruházási aktivitás csökkenhet az euróövezetben, azonban az véleménye szerint nem kerül recesszióba. Nagy valószínűséggel az Európai Központi Bank (EKB) hamarosan a jelenleginél is magasabb fokozatba kapcsolja a “pénzpumpát”, hogy a pénz- és tőkepiaci volatilitást csillapítsa és támaszt adjon a gazdasági növekedésnek.

Igaz, hogy Magyarország közvetlen gazdasági és külkereskedelmi kapcsolata Nagy-Britanniával relatíve kicsi, a közvetett hatások miatt mégis sérülhet a magyar gazdaság növekedése. Az elemző szerint a legsúlyosabb esetben egy recesszió sem elképzelhetetlen, de még ekkor sem kell tartani attól, hogy Magyarország csődbe menne.

Turbulens piaci környezetben a magyar állampapírhozamok valószínűleg emelkedésnek indulnának, illetve a német állampapírokhoz képest a kockázati felár is növekedne. Ha bekövetkezne az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv, azaz a nemzetközi tőkepiaci hangulat annyira elromlana, hogy a piacok lefagynának és eltűnne a kereslet a magyar állampapírok iránt is, akkor sem kéne attól tartani, hogy a magyar állam rövidtávon ne teljesítené a kötelezettségeit, hiszen a költségvetés stabil lábakon áll, az MNB-nél vezetett számlán felhalmozott tartalék pedig jelentős, 1416 milliárd forint, a GDP több mint 4 százaléka volt május végén.

Úgy vélte, a forint felülteljesítő lehet a turbulens időszakokban, azaz kisebb mértékben értékelődhet le más feltörekvő piaci devizákhoz képest köszönhetően annak, hogy kimagasló mértékű – a GDP 4,4 százaléka tavaly – a folyó fizetési mérleg többlete, illetve a külső adósság jelentősen csökkent az elmúlt években.

Orbán Viktor szerint Brüsszelnek változnia kell

Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a brit népszavazás legnagyobb tanulságának, hogy Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt.

A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, “hogyan tudják megtartani a szigetüket” – fogalmazott, hozzátéve: úgy tűnik, a britek nem voltak elégedettek azzal a politikával és védelemmel, amit ebben a helyzetben az Európai Unió nyújt. Tiszteletben kell tartani a britek döntését, mert minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sorsáról ő maga döntsön – hangoztatta.

A miniszterelnök azt is mondta: Magyarország azért tagja az uniónak, mert “hiszünk egy erős Európában”. De “Európa csak akkor erős, ha az olyan nagy jelentőségű kérdésekre, mint a bevándorlás, olyan válaszokat tud adni, amelyek nem meggyengítik önmagát, hanem megerősítik. Ezeket a válaszokat az EU nem adta meg, sőt ellenkező válaszokat adott” – fogalmazott.

Orbán Viktor közölte, hogy az EU miniszterelnökei folyamatosan egyeztetni fognak a kialakult helyzetről, a V4-es vezetők pedig – telefonon – külön körben is tárgyalnak majd. Megjegyezte, most egy hosszabb jogi folyamat következik, de erről egyelőre nem érdemes nyilatkozni. Az a megoldás tűnik kézenfekvőnek – fűzte hozzá -, hogy Nagy-Britannia a tagságról szóló szerződés helyett megállapodást köt az EU-val, és abban rendezi a felmerülő kérdéseket.