A világon megközelítőleg 34 millió felnőtt vagyona haladja meg az 1 millió dollárt; ők adják világ népességének 0,7 százalékát, vagyonuk pedig a globális összvagyon 45,2 százalékát – derül ki a Credit Suisse nemrég megjelent „Global Wealth Report 2015” című összeállításából.
A globális vagyonpiramisnak is természetesen az alapja a legszélesebb: világszerte a felnőttek 71 százaléka (3,4 milliárd fő) 10 000 dollárnál kisebb értékű vagyont mondhat magáénak 2015-ben – becsülik a Credit Suisse elemzői a legfrissebb Global Wealth Reportban. A sok kicsi nem megy túl sokra: a legnépesebb klub összesen 7400 milliárd dollárnyi vagyon (ingatlan, értékpapír stb. mínusz az adósságok) fölött rendelkezik, ami a globális összvagyon kereken 3 százaléka.
A piramis következő szintjén a 10 000 és 100 000 dollár közötti vagyonnal rendelkezők foglalnak helyet: egymilliárd földlakó esik ebbe a kategóriába (a felnőtt lakosság 21 százaléka), ők összesen 31 300 milliárd dollár fölött diszponálnak, ami – a vagyon tekintetében – globálisan 12,5 százalékos súlyt jelent.
A piramis teteje felé haladva a létszám meredeken csökken, az összvagyon pedig meredeken emelkedik. 100 000 és 1 millió dollár közötti vagyont 7,4 millióan mondhatnak magukénak (a népesség 7,4 százaléka), együtt azonban 39 400 milliárd dollárt „érnek” (ami az összvagyon 39,4 százaléka).
Dollármilliomosból 2015-ben a Credit Suisse becslése szerint „mindössze” 34 millió él közöttünk – a világon minden 143. ember ebbe a klubba tartozik, persze vannak helyek, ahol sűrűbben és vannak, ahol ritkábban fordulnak elő –, de övék a világ összvagyonának 45,2 százaléka.
A piramis alapja
A fejlett országok felnőtt lakosságának csupán 20 százaléka esik a legkevésbé vagyonos kategóriába, jó részük átmenetileg: üzleti vesztesége vagy munkanélküliség következtében vagy éppen fiatal korukból kifolyólag. Indiában és Afrikában ugyanakkor a felnőttek 90 százaléka – egyes alacsony jövedelmű afrikai országokban pedig közel 100 százaléka – esik ebbe a körbe.
A „középső milliárd”
A 10 ezer és 100 ezer dollár közötti vagyonnal rendelkező 1 milliárdos körben India és Afrika erősen alulreprezentált – ellentétben Kínával. Kína és India között kifejezetten szembeötlő a különbség. Az indiaiak aránya ebben a kategóriában 3,4 százalék, és ez az arány az elmúlt években alig változott. A kínaiak aránya ezzel szemben 36 százalék, kétszer akkora, mint 2000-ben volt.
A globális „felső tízezer”
A 100 ezer dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezők száma az évezred elején még 215 millió volt, 2014-ben 395 millió, az idén viszont már „csak” 383 millió. A világ vagyonosabbjainak 90 százaléka Észak-Amerikában, Európában vagy az ázsiai-csendes-óceáni térségben (Kínát és Indiát leszámítva) él. Európában 144 millióan tartoznak ebbe a körbe, míg Indiában és Afrikában együtt 5 millióan.
A dollármilliomosok körében aztán újra változik a mintázat. Közülük a legtöbben (15,7 millióan, 46 százalék) az Egyesült Államokban élnek. A második helyen sokáig Japán állt, ám a jen dollárral szembeni gyengülése átírta a sorrendet: a Japánban már csupán a dollármilliomosok 6,3 százalékát tudhatja magáénak (2013 előtt ez az arány még 10 százalék felett volt), a második helyet pedig az Egyesült Királyság vette át (7 százalék). Egy százaléknyi dollármilliomos 350 000 embert jelent – ehhez kell viszonyítani Franciaország és Németország 5–5 százalékos, Kína 4 százalékos, Olaszország, Kanada és Ausztrália 3–3 százalékos, valamint Svájc és Svédország 2–2 százalékos mutatóját.
A piramis csúcsa – kicsit közelebbről
1 és 5 millió dollár közötti vagyon gondja közel 30 millió felnőtt vállát nyomja, az 5–10 millió dolláros körbe nagyjából 2,5 millióan, a 10–50 millió dolláros kategóriába 1,34 millióan esnek.
A világon jelenleg 123 800 felnőtt vagyonának értéke haladja meg az 50 millió dollárt, pénzügyi körökben őket emlegetik „ultra high net worth (UHNW) individual” néven. Közülük 44 900-an bírnak 100 millió dollárnál nagyobb vagyonnal – és ebben a körben nagyjából minden tizediküknek van legalább 500 milliója (dollárban).
Az UHNW-k fele Észak-Amerikában él, Európában 29 900-an. Az országok sorában az Egyesült Államok az első (58 900), Kína a második (9600), majd az Egyesült Királyság (5400) Németország (4900), Svájc (3800) és Franciaország (3700) következik. 2014-hez viszonyítva az amerikai UHNW-k száma 3800-zal, a kínaiaké 1800-zal, az egyesült királyságbelieké 400-zal nőtt, Németországban, Svájcban és Franciaországban ugyanakkor exkluzívabb lett a klub: rendre 1000, 200, illetve 600 fővel csökkent a létszám.
