Meg kell újítani az iskolai digitális oktatást, mert IT-tudás nélkül már ma sem lehet betölteni top állásokat – állapítja meg cselekvési tervében az IVSZ.

Néhány éven belül minden munkahely digitális lesz a világon, így Magyarországon is, mégis komolyak a hiányosságok a digitális oktatásban és az eszközhasználatban – olvasható az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) összegzésében. Az iskolai digitális oktatás megújítási terve címmel cselekvési tervet készített az IVSZ, amelyet az Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen mutattak be Budapesten. A digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális írástudás a jelenleginél jóval magasabb szintre emelése, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzés reformja halaszthatatlan feladat – írják a dokumentumban.

Az Európai Bizottság 2015-ös adatai alapján, amely a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét méri, a 16-74 éves lakosság digitális alapkészségei terén Magyarország az unió országai között a 14. helyről a 19. helyre esett vissza. A legutolsó PISA-jelentés (Programme for International Student Assessment) a magyar diákok romló képességeiről számol be matematikából, szövegértésből és természettudományból. (A PISA célja annak felmérése, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek.)

Magyarországon él az a tévhit, hogy a fiatal generáció „digitálisan profi”, ezzel szemben a PISA-felmérés szerint a tanulók többsége (60 százalék) 15 évesen digitálisan írástudatlan. Érdekes megállapítás, hogy míg az iskolai számítógép-használatnak negatív, addig az otthoninak pozitív a hatása a digitális szövegértésre.

A felmérés szerint komoly problémát jelentett a magyar 15 éveseknek a digitális eszközök használata. Például nem tudtak digitálisan vonatjegyet vásárolni, nem tudtak menetrendek alapján utazást tervezni, összetett kérdésekre való válaszadáshoz képtelenek voltak információt keresni. Az eszközhasználat gyakran kimerül egyszerű kommunikációs, közösségi vagy multimédia funkciókban.

Az IVSZ szerint a lehetséges fejlődési irány többek között az lehetne, hogy az iskola legyen a hely, ahol a diák felfedezi a világot. Fontosnak tartják, hogy a programozás is az informatikai oktatás része legyen. Az IVSZ úgy látja, jelenleg az a jellemző, hogy az iskola egyfajta digitális múzeum. A digitális eszközök átlagos életkora nem lehetne több három évnél. Minden pedagógusnak laptopot kellene biztosítani. A tanórák legalább 25, jó esetben 50 százalékát a digitális technikára lenne jó építeni.

A fejlesztések gyakori problémája a fenntarthatóság. A külön fejlesztési forrásokból finanszírozott, nagy értékű eszközfejlesztést ugyanis az iskolák általában a saját költségvetésükből nem tudják megismételni 3-4 évente. Vagyis a gyorsan avuló eszközök nem tudnak tartósan beépülni a pedagógiai rendszerbe.

A tanulmány szerint 2018-ig meg kellene lépni, hogy a pedagógusokat minden évben IKT képzésben részesítsék. Az iskolákban 100 tanulónként egy rendszergazdára lenne szükség. Az általános iskola felső tagozatán kötelezővé tennék a gépírást. A digitális tananyagok terjedését azzal is támogatni kellene, hogy a digitális tankönyvekre is 5 százalékos legyen az ÁFA. Megszívlelendő javaslat, hogy a jelenlegi tiltás helyett támogatni érdemes azt, hogy a tanulók saját okos eszközei legyen taneszközök, azokat vonják be az oktatásba.

A legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amihez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni – állapítják meg a tanulmányban. A legkeresettebb állások több mint fele speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció. Ha az iskolai oktatáson belül Magyarországon a diákok az alapvető digitális készségeket sem tudják megszerezni, kiszorulnak a munkaerőpiacról. Pedig top állásokat IT-tudás nélkül már jelenleg sem lehet betölteni – Magyarországon sem.