Egységes cselekvési programot dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar munkaerő digitális fejlesztéséért, amely az alapkompetenciák elsajátításától, a felhasználói ismeretek bővítésén át az informatikus képzés megújításáig számos intézkedést tartalmaz – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a „Digitális munkaerőpiac 2017” című szakmai konferencián.
Cseresnyés Péter kifejtette: többek között lehetővé kell tenni a digitálisan írástudatlan állampolgárok számára, hogy térítésmentesen és lakóhelyüktől legfeljebb 30 kilométeres körzetben elsajátíthassák az alapkompetenciákat. Az alapszintű és általános digitális képességűeket pedig tovább kell képezni, hogy alkalmasak legyenek a magasabb szintű digitális készségeket igénylő munkakörök betöltésére.
A Digitális munkaerő program részeként a kormány egyebek mellett a felnőttképzés rendszerének átalakítását tervezi, hogy a leginkább hiányzó digitális szakmákban gyors és hatékony módon enyhítse a munkaerőhiányt, például rövid ciklusú képzések elérhetővé tételével. Emellett az NGM áttekinti a szakképzési és felnőttképzési rendszer tananyagait, szakmai- és vizsgakövetelményeit, hogy tartalmazzák-e a szükséges digitális kompetenciákat.
A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét is, hogy az informatika szakos egyetemi hallgatók meghatározott tanulmányi eredmény mellett a jövő évtől kiemelt állami ösztöndíjat kapjanak – ismertette az államtitkár.
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos előadásában elmondta, miközben létezik egy egységes piac az Európai Unióban, egyes fontos részterületeken nemzeti vagy regionális piacra való töredezettség figyelhető meg, amelynek eredményeként az unió nem tudott jó ütemben átállni a digitális gazdaságra. Közölte, a helyzet megoldására az unió két stratégiát dolgozott ki: a digitális egységes piac stratégiája magában foglalja a fogyasztóvédelmi előírások, az online kereskedelem és a szerzői jogok harmonizációját, modernizációját. Az európai készségstratégia az új kor igényeinek eleget tevő azon alapvető kompetenciák azonosítását támogatja, amelyek meghatározzák a jövő oktatás- és munkaerő-politikáját.
A felnőttképzés akkreditációs rendszere gyorsan átalakítható, az igazi feladat az, hogy a munkavállalók körében fenntartsák a tanulás iránti igényt – mondta a KamaraOnline-nak Parragh László. Ha ezt sikerül megoldani, akkor Magyarország is előrébb kerülhet a felnőttképzési rangsorokban, amelyekben ma még gyengén szerepel. (Az MKIK elnöke a kerekasztal-beszélgetésen megemlítette: egyedül Salzburgban többen vesznek részt felnőttképzésben, mint Magyarországon összesen.) A digitális képzéshez szükséges eszközök a középiskolákban rendelkezésre állnak, csak olyan pedagógusból van hiány, akik el is tudná magyarázni a gyerekeknek, hogy a „kütyük” nem csupán szórakozásra használhatók.
Az MKIK, az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által tavaly áprilisban elindított, idén tavasszal lezáruló Modern Vállalkozások Programjáról az elnök elmondta: reményei szerint a program folytatódik, de forrást kell hozzá találni.
A konferencián szervezett kerekasztal-beszélgetésen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta: a digitális tudást az oktatás valamennyi szintjére be kell vezetni. Mindazonáltal az elnök rámutatott arra a kihívásra is, hogy a jelenlegi becslések szerint tíz éven belül a szakmák 40 százaléka teljesen átalakul, ami bizonytalanná teszi azt, hogy egyáltalán tudják-e majd hasznosítani az általános iskolában jelenleg tanult ismereteket a diákok.
Laufer Tamás, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért elnöke pozitív fejleményként értékelte a digitális pedagógia módszertanának népszerűsítését és elterjesztését segítő Digitális témahét eredményeit. Ismertetése szerint az idén második alkalommal megszervezett eseményhez több mint 1000 iskola és 8000 tanár csatlakozott és amennyiben két éven belül sikerül a kezdeményezésbe bevonni az iskolák, tanárok és diákok 40 százalékát, visszafordíthatatlan pozitív változások indulnak el. Az alulról jövő kezdeményezések így fognak találkozni a felülről jövő módszertannal és szabályozói környezettel – hangsúlyozta.
Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyára hívta fel a figyelmet: Magyarországon a GDP több mint 20 százalékát adja a digitális gazdaság, amelyben a foglalkoztatottak 15 százaléka dolgozik. Meglátása szerint a sikeres digitális átalakulás további lendületet adhat az ország gazdasági fejlődésének.
MTI/KamaraOnline
