Az elmúlt hónapokban az Európai Parlament ideiglenes vizsgálóbizottságokat állított fel az autók károsanyag-kibocsátásának botránya, illetve a Panama-ügy kapcsán. Emellett különbizottság vizsgálja a tagállamok adómegállapításait is, mert a gyanú szerint adókedvezményt nyújtottak bizonyos nagyvállalatoknak.
A parlament állandó szakbizottságai mellett létrehozhat vizsgáló-, illetve különbizottságokat, ha felmerül a gyanú, hogy valamely tagállam, vagy a bizottság megsértette a közösségi jogot, illetve ha például olyan ügyben vizsgálódik, amely nem uniós országokat is érint.
Vizsgálóbizottság
Az Európai Parlament a képviselők egynegyedének kérelmére állíthat fel ideiglenes vizsgálóbizottságot. Feladatköre kizárólag a közösségi jog állítólagos megsértésének, vagy helytelen alkalmazásának kivizsgálására korlátozódik.
A vizsgálóbizottság általában meghallgatásokat szervez, dokumentumokat kér be és vizsgál át az adott ügy felderítése érdekében. A bizottság kérdéseit és kéréseit csak akkor tagadhatják meg a tagállamok, vagy a bizottság, ha azzal megsértenék titoktartási kötelezettségüket, vagy veszélyeztetnék a köz-, vagy nemzetbiztonságot.
Jelenleg két ideiglenes vizsgálóbizottság működik a parlamentben: az egyik az autók károsanyag-kibocsátásához kapcsolódó csalás ügyében vizsgálódik (EMIS), a másik pedig a Panama-iratok botrányát deríti fel.
A parlament dolgozik rajta, hogy megnövelje a vizsgálóbizottságok hatáskörét, de ezt a bizottságnak és a tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Különleges szakbizottság
Az EP különleges szakbizottságot is létrehozhat, ha olyan ügyet vizsgál, amely túlmutat a vizsgálóbizottságok hatáskörén, vagy éppen nem uniós országot is érint. Ennek azonban nincs felhatalmazása, hogy dokumentumokat kérjen be, vagy meghallgatásokat szervezzen. Célja sokszor inkább az, hogy háttéranyagot biztosítson egy jövőbeni jogszabályhoz.
Eddig 16 különleges szakbizottság működött már a parlamentben, ezek foglalkoztak többek között a genetikával, az éghajlatváltozással, vagy éppen a pénzügyi válsággal.
