A nemzeti jogba az év végéig átültetendő adókikerülés elleni direktíva (ATAD) számos, a hazai vállalkozásokat is érintő módosítást tartalmaz, amelyek közül a legjelentősebb a kamatlevonhatósági szabályok változása – hívta fel a figyelmet a Deloitte.
Az Európai Bizottság (EB) által 2016-ban kidolgozott ATAD által javasolt kamatlevonhatósági korlát az EBITDA-hoz, (adó és kamatfizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény) köti az adózási szempontból levonható kamat mértékét. Amennyiben az ATAD szabályait változatlan formában ültetik át a nemzeti jogba, a magyar társaságok 2019. január 1-jétől csak EBITDA-juk 30 százalékáig érvényesíthetik adózási szempontból az egyébként elszámolt kamatráfordításokat. A direktíva a pénzügyi intézményeknek fizetett kamat kapcsán elszámolt ráfordítást is bevonja a korlátozások körébe.
Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere szerint a hazai vállalatok számára jó hír lehet, hogy az ATAD számos mentességi jogcímet, illetve kedvezményt tartalmaz, a tagállamok döntenek arról, hogy ezeket alkalmazzák-e.
Ilyen mentesség például, hogy a cégek az EBITDA mértékétől függetlenül adózási szempontból 3 millió euróig érvényesíthetik kamatköltségeiket, vagy a tagországok mentesíthetik azokat a kamatokat, amelyek 2016. június 17. előtti kölcsönszerződésekhez kapcsolódnak. Emellett a tagországok rendelkezhetnek úgy is, hogy pénzügyi vállalkozásokra nem vonatkozik a kamatlevonhatósági korlát.
A Magyarország által választott, várhatóan az őszi adócsomagból megismerhető mentességek és kedvezmények döntő fontosságúak lehetnek az egyes társaságok működésére és adózására nézve – hangsúlyozta a szakember. (MTI)
